Legyen-e árstop a rizsre? Van ország, ahol kifogytak belőle

Egy olyan közönséges és alapvető élelmiszer, mint a rizs piaca másképpen viselkedik, mint az olajé, amelynek az árát általában távoli események mozgatják. Mégis felkapjuk a fejünket az olyan hírekre, amelyek a napokban a rizsről érkeznek Japánból, miközben az élelmiszer-drágulás némi pihenő után ismét témává vált Közép-Európában. Konkrétan a hántolt, fényezetlen rizs ára a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint az októberi átlag 727 forintról januárra 753 forintra emelkedett kilogrammonként.

Rizst szinte minden magyar háztartás vásárol. Általában az élelmiszerek éves összehasonlításban 6 százalékkal drágultak januárban, ami akkor is hozzájárult az infláció év eleji felpörgéséhez – amit lemásolt a nagy lengyel fogyasztói piac is –, ha a régiónkban továbbra is a szolgáltatások a drágulás fő hajtóereje (ezeknek az ára átlagban 8,5 százalékkal emelkedett).

Nem csoda, hogy Nagy Márton is felfigyelt. A nemzetgazdasági miniszter  jelezte: a kormány az árfigyelő rendszer kiterjesztését vizsgálja olyan termékkörökre, mint a halak, kávé, tea, rizs, további tejtermékek (például tejszín), marhahús, zsemle és kakaópor.

A miniszter nem zárta ki szükség esetén az árstopok bevezetését sem. Nem nevezett meg egyes terméket, konkrétan főleg a tojásról és a tejtermékekről beszélt. (Az utóbbiak árából az év eleji drágítás után már elkezdtek visszanyesni az áruházláncok.) A rizsről azért érdemes külön beszélni, mert népszerű, a magyar konyha szerves része, egy róla szóló külföldi hír is felgyújtja a fantáziánkat, és mert megláthatjuk: milyen komplex folyamatokat kell áttekinteni egy-egy árakról szóló döntéskor. 

Szaladjuk körbe a világot pálcikával és villával, a felkelő naptól kezdve.

A rizs ára: mi történt Japánban?

Sztereotip kép kelet-ázsiaiakról: evőpálcikával eszik a rizst. Van oka, az ottani konyhákban a hazainál is alapvetőbb élelem. Nem véletlen, hogy a japán kormánynak be kellett avatkoznia, miután azt látták, hogy decemberben a kosihikari rizs ötkilós csomagja 3775 jent kóstált. Tavasszal még kevesebb mint 2400-ba került, ami már akkor majdnem 10 százalékos éves drágulást jelentett. A nagyvárosokban az ár már a 4000 jent is meghaladta. 

A mezőgazdasági minisztérium ezért bejelentette: hogy az árat visszanyomják, az 1995-ben pont ebből a célból létrehozott tartalékokhoz nyúlnak, és rizst adnak el a raktárakból. Túl sokan lettek Ázsiában, vagy a rizs fogyott el? Baj lehetne, a disznóhús példáján láttuk, hogy egy ázsiai drágulás hirtelen át tud terjedni Európára is.

De nem erről van szó. A japán rizsár tavalyi felszökését – írja a Nippon – olyan áruhiányhoz vezető elosztási problémák okozták, amelyek már nem hatnak az új termés érkezésével. Nem is az történt, hogy Ázsia került volna rizsből deficitbe, netán a világ legnagyobb rizsfogyasztója: a szomszédos Kína.

Kína: ha idős vagy, nem eszed a rizst, ha fiatal, akkor se

Éves rizsfogyasztásban a következő a sorrend a világban: 

1. Kína: 145,48 millió tonna
2. India: 121 millió tonna
3. Banglades: 37,6 millió tonna
4. Indonézia: 36,6 millió tonna
5. Vietnám: 22,4 millió tonna

Az első tízben nincs nyugati ország, a 125 milliós Japán is csak nyolcadiknak fér be 8 millió tonnával. Miért nem vesznek az övéknél sokszorta hatalmasabb kínai piacról? Ott is hiány van, mind megették?

Nem, sőt egy ideje a kínaiak kevesebb rizst vásárolnak. Felejtsük el a régi históriákat a megszámlálhatatlan kínairól, a népesség már náluk is csökken (amit bánnak), és a kitartó ingatlanválság következtében gyenge a fogyasztási kedv. Rizsből például 2023-ban 2,3 százalékkal csökkent a fogyasztás. Ennek a 2022-ben elkezdődött népességfogyáson kívül érdekes okai vannak:

• A városi fogyasztók, különösen a fiatalok rákaptak a nyugati, búzaalapú ételekre a rizsalapú hagyományos termékekkel szemben.
• Ha idősebb vagy, tipikusan szintén nem az alapételt eszed. Márpedig Kína nem csak fogy, idősödik is. A legalább 60 évesek száma 2023-ban elérte a 264 milliót, ami a népesség 19 százaléka, 2030-ra pedig 400 milliónál is többen lesznek, az arányukat egyharmadra növelve. (A Mordor Intelligence piacelemző azért optimista, az árak összeomlásától sem kell tartanunk: az állam támogatja a rizstermelést, és minimum felvásárlási árat alkalmaz.)

Sok rizst eszik a magyar, vagy keveset?

Láthattuk, attól nemigen kell tartanunk, hogy a japánok vagy a kínaiak eleszik a rizsünket, ezért meg kell drágulnia. Ami a többi nagy ázsiai fogyasztót illeti, a további hírek vegyesek a napokban a Bloomberg híradásaiban. 

• Vietnám valamivel kisebb termést vár idén, az exportja pedig 7,5 millió tonnára csökkenhet a 2024-es 9 millióról. 
• A Fülöp-szigetek ugyanakkor 19,25 millió tonnáról 20,4 millióra növelte a termés-előrejelzését.
• A thai rizs ára 5 százalékkal csökkent a múlt héten.
• Afrika azonban nem győzi, 20 milliárd dollárt kellene gyorsan beruháznia, hogy a helyi termelés felvegye a tempót a rohamosan növekvő kereslettel.

Ezzel visszaértünk Európába. A sok napot és vizet igénylő rizs anyaföldje Ázsia, de máshol is termeszthető, Magyarországon például egyre kedvezőbbek lesznek az éghajlati viszonyok a tőlünk eddig délebbre termesztett magas hozamú változatok behozásához. Mellesleg Ázsiában a friss rizst tartják a legjobbnak, külföldre a szárazat küldik. (Emellett a rizs helyi termelése mellett szól az is, hogy a hosszú tárolás, szállítás közben olyan adalékanyagok kerülnek hozzá, amelyeket nem feltétlenül szeretnénk a tányérunkon.)

A magyar külkereskedelmi adatokból érdekességek derülnek ki, többek közt az is, hogy az ázsiai kereslet-kínálat aligha befolyásolhatja a magyar rizsárakat. Van, akinek az is meglepő lehet: Magyarország rizsexportőr. Tavaly 5,35 millió dollár értékben vittünk ki rizst, a következő országokba az OEC World összesítése szerint:

Még érdekesebb talán, hogy habár ennél sokkal nagyobb (40,5 millió dolláros) értékben importáltunk is, nagyon keveset Ázsiából. Ki Magyarország legnagyobb külföldi rizsellátója, meglepő lehet:

Érdekes tudni: Közép-Európa kiemelkedő rizsfogyasztói a magyarok és a csehek, nálunk 2022-es adatok szerint 6,8 kilogramm volt fejenként az éves fogyasztás. Többet nálunk csak a dél-európaiak esznek rizst, és valamelyest a franciák, a britek – és az oroszok. Ezt a megoszlást a Numbeo adatai szerint az árak – fordítottan – hozzávetőleg követik Európában: a legolcsóbb a rizs keleten, a spanyoloknál és a Brit-szigeteken. Budapest az árat tekintve a számba vett 145 város közül a 88., tehát a rizs nálunk viszonylag olcsó, de nem nagyon.

A rizs ára: pillantsunk a tőzsdére is

Összesítésünkből látható: a rizs árát nálunk aligha az ázsiai piaci trendek szabják meg rövid távon (hosszabb távon azonban már lehet), mint inkább az európai termelési, energia- és bérköltségek, illetve a kiskereskedelmi láncok olykor zavarba ejtő lépései és a kormányzati reakciók.

De hogy világ körüli rizstúránk ne maradjon befejezetlenül, vessünk egy gyors pillantást a chicagói árakra, és azt találjuk: ha ezeket valaki irányadónak tekinti, aligha indokolt a rizs drágulása. Jelenleg mintegy 14 dollárba kerül a rizsből egy cwt (hundredweight, Amerikában ez 45,4 kilogrammnak felel meg). Ez ugyan januárban egyszer a 15 dollárt is elérte, de a nyár óta lassan lefelé tendál, és még határozottabban május óta, amikor meghaladta a 19 dollárt.