Trump borít: USAID helyett USDFC, politikai beavatkozás helyett üzlet

A lovak közé csapott a régi-új amerikai elnök Donald Trump, akinek január 20-i beiktatását követően talán az az intézkedése aratta a legnagyobb vihart, és politikai ellenfelei közt a dühödt elképedést, hogy megszünteti a USAID (United States Agency for International Development) ügynökséget. A nemzetközi pénzosztás ezzel nem ér véget, de csak az a része marad meg, amely az új elnök szerint valóban az amerikai érdekeket szolgálja, és a szerdai kiszivárgás szerint ez a tevékenység legalább részben a US International Development Finance Corp. (USDFC) felügyelete alá kerül. Amerikai ideológiai-politikai beavatkozás helyett amerikai üzletépítés a világban. Mik a tények a USAID háza táján, és mi lesz másképp ezután – a Világgazdaság ezt tekintette át.

A két ügynökség neve alig különbözik egymástól, de az irányváltást a „nemzetközi fejlesztés” mellé az USDFC nevében került „finance” (finanszírozás) szó jól tükrözi. 

Az 1961-ben a demokrata párti John F. Kennedy létrehozta USAID kritikusai szerint arról vált hírhedtté, hogy NGO-kkal („civil” szervezetekkel) együttműködve beavatkozott a „segélyezett” országok politikájába, balliberális ideológiákat terjesztve, melyeknek rohamcsapatát az utóbbi években már egyértelműen a woke irányzat képezte, külföldön is leképezve az amerikai Demokrata Pártot és köreit átható radikalizálódást. „Nemzetközi fejlesztésnek” akár ezt is nevezhetjük. A modellt Európában is követték.

A woke a novemberi elnökválasztáson a Demokrata Párttal együtt bukott, és az előzmények ismeretében sem kellett, hogy meglepetésként hasson az új, republikánus adminisztráció viszonya a USAID-del (és a szövetségi pénzekhez jutó NGO-kkal) szemben, bár a megszüntetésére azért nem sokan számítottak. 

USAID: kevés vagy sok pénz, amerikai érdek vagy ideológia?

A USAID-et siratók szerint nem sok pénzről van szó, és a nemzetközi amerikai érdekek sérelméről. A republikánusok szerint sok pénzről és az amerikai érdekek valós védelméről. 

Elon Musk technológiai milliárdos, a január óta az amerikai sajtóban rengeteget emlegetett DOGE (Department of Government Efficiency, gazdasághatékonysági minisztérium) ideiglenes vezetője a USAID-et egyenesen bűnszervezetnek titulálta. Ilyet korábban nem mondtak ki, az ügynökség megszüntetésére pláne nem gondoltak. Új összeesküvés-elméletek után kell nézni, mert a régiek igaznak bizonyultak, „a globalista liberális elit az amerikai adófizetők pénzét használta arra, hogy saját progresszív politikai programját lenyomja az emberek torkán szerte a világon” – kommentálta a Twitteren Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A republikánus oldalról azonban már régóta gyanakodva és idegenkedéssel szemlélik az ideológiai harcot vezető NGO-kat, amelyeket az állam pénzelt belföldön és külföldön. Konkrétan a USAID-del kapcsolatban árulkodó a Pew Research Center két éve végzett közvélemény-kutatása. Ebben a demokraták felé hajlók 39 százaléka mondta, hogy a külföldi segélyek használnak a fejlődő országoknak, a republikánusoknak azonban csak 29 százaléka. (A többiek szerint árt is vagy kifejezetten árt, és átlagban 17 százaléknak fogalma se volt.)

Ennyi pénzt oszt a USAID – kerül bőven Európa keleti felébe is, aratnak az NGO-k

Ami a sok vagy kevés pénzt kérdését illeti, többféleképpen közelíthető meg a válasz.

Ha véleményvezérek véleményét vásárolja meg, és a mindenütt elszaporodott NGO-kal karöltve politikai felforduláshoz, destabilizációhoz vezet – amint erre számos példát emlegetnek –, a kevés is sok lehet. A USAID tevékenységét is vizsgálja a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek szerdán közzétett gyorsjelentése szerint egy zavaros finanszírozási rendszerben, amely elrejthette a hivatalosan kimutatott források akár többszörösét is, hivatalosan több mint 20 millió dollárt juttatott Magyarországra 2020 és 2024 között az amerikai ügynökség. 

A USAID-re olyan mértékben lecsaptak Amerikában, hogy a honlapja is elérhetetlenné vált. A 2025-ös pénzügyi beszámolójuk azonban ismert, és ebből kiderül, hogy 2025-re 58,8 milliárd dollárt igényeltek, ebből kelet-európai programjaikra több százmillió dollár jutott volna, például 45 millió dollár Örményországba és 80 millió Georgiába, hogy „az országok demokratikus és gazdasági fejlődését, az euroatlanti integrációt és a külföldi rosszindulatú befolyással szembeni ellenállást” segítsék – írta a Magyar Nemzet.

A USAID pénzei az amerikai költségvetési kiadásoknak összességében körülbelül 1 százalékát teszi ki, ami védelmezői szerint kevés, kritikusai szerint igen sok az eredményhez képest. Grafikonunkból látható, hogy – a most zajló politikaváltást megelőlegezve – Donald Trump első elnöki ciklusa idején (2017–2021) a segélyeket drasztikusan visszafogták, majd Joe Biden idején újra felszöktek, miközben az Oroszországgal háborúzó Ukrajna hatalmas összegeket kapott. 

Összegszerűen a Pew Research múlt heti kimutatása szerint az utóbbi évtizedek csúcsa 2022 volt, amikor a 80 milliárd dollárt is megközelítette az összes külföldi segély, 2023-ban 71,9 milliárdra rúgott az összeg (tavalyi összesítéssel nem rendelkeztek). Eddig sem az egész összeget osztotta el a tavaly márciusi kimutatás szerint 4675 főt foglalkoztató USAID. A kutatóintézet szerint 2023-ban csak háromötödét, 43,8 milliárd dollárt. Amiből látszik, hogy a megszüntetése ellen katasztrófát kiáltók riadalma ellenére van hová átcsoportosítani a továbbra is értelmesnek látott tevékenységeket.

A ForeignAssistance.gov adatai szerint az összes tavalyi segély hivatalosan a következőképpen oszlott meg:

• Gazdaságfejlesztés 27 százalék
• Humanitárius segítség 21,7 százalék
• Egészségügy 22,3 százalék (ebből 14,7 százalék az AIDS elleni küzdelemre)
• Béke és biztonság 14,2 százalék
• „Multiszektor”-segítség 4 százalék
• Programtámogatás 3,6 százalék
• Demokrácia, emberi jogok és kormányzás 3,2 százalék
• Oktatás és közszolgáltatások 2 százalék
• Környezetvédelem 1,9 százalék

Az amerikai gazdasági érdekek agresszívebb védelmére készítenék fel a USDFC-t

Lehet találgatni, de csak találgatni, hogy a fenti előirányzatok közül melyek fedhettek politikai-ideológiai beavatkozást, mindenesetre például a demokrácia előirányzat százalékosan kicsinek tűnik is, összegben nem kevesebbet takar, mint 900 milliárd forintot.

A USAID megszüntetését bíróságon támadta meg a Bloomberg jelentése szerint jogász- és egészségügyi szervezetek és nemzetközi üzleti csoportok „koalíciója”, és a külföldi segélyek átszervezését a törvényhozáson is át kell verni.

Az a terv a hírügynökség neve elhallgatását kérő kormányzati forrása szerint, hogy a valamikori USAID köréből dollármilliárdokat csoportosítsanak át a USDFC-hez, amelyet az Apollo Global Management befektetésialap-óriás alapítója, Leon Black fia, Ben Black fog vezetni, ha kinevezését a szenátus megerősíti. Emellett egyéb opciókat is fontolgatnak.

A már több mint 50 milliárd dollár értékű portfólióval rendelklező USDFC amerikai adófizetői pénzeket ruház nemzetközi befektetők oldalán magánszektorbeli projektekbe, tőkével és kockázati biztosítással is segítve az amerikai vállalkozókat külföldön. Trump tanácsadói szerint jóval agresszívebben képviselhetné Amerikát, és olyan vagyonalapként működhetne, amely a stratégiai érdeket jelentő kritikus ásványkincsekre koncentrál – írja a Bloomberg (amelynek kolumnistái egyébként két erősen fogalmazott véleménycikkben is keményen bírálták a napokban a USAID megszüntetésének tervét).