
Első helyen végzett a magyar repülőtér
Tavaly 2,5 milliárdra nőtt Európa repülőtereinek utasforgalma, ami 7,4 százalékos növekedést mutat 2023-hoz képest, és 1,8 százalékkal meghaladta a Covid–19-járvány előtti, azaz a 2019-es év szintjét – derült ki a Nemzetközi Repülőterek Tanácsa (ACI Europe) csütörtöki közleményéből. Az európai repülőterek 47 százalékában az utasforgalom azonban még mindig elmarad a pánik előtti volumentől.

Az ACI Europe a légikötők teljesítménykülönbségeit strukturális légi közlekedési piaci és geopolitikai változásokra vezette vissza.
Az utasforgalom rekordot döntött az európai repülőtereken 2024-ben
Az európai repülőterek forgalmának növekedését 2024-ben főként a nemzetközi utasforgalom hajtotta 8,8 százalékos volumenemelkedéssel. A belföldi utasforgalom 2,5 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, ugyanakkor 6,3 százalékkal elmaradt a járvány előtti 2019-es szinttől. A forgalom az év első felében, valamint a hagyományosan alacsonyabb forgalommal járó csúcsidőszakon kívüli hónapokban volt nagyobb.
A szervezet szerint ez tükrözi a légi közlekedési piac strukturális változásait és azt is, hogy egyre többen váltanak a vasútra. A változás szintúgy leköveti a schengeni övezeten belüli mobilitást és az EU-n kívüli feltörekvő piacok gyorsan növekvő keresletét.
Az európai repülőterek tavaly kétszázmillió utassal többet fogadtak, és sokan megdöntötték a mindenkori rekordjaikat
– világított rá Olivier Jankovec, az ACI Europe főigazgatója.
Mint mondta, ezt annak ellenére sikerült elérniük, hogy
- a repülőjegyárak jócskán nőttek,
- egyre több szereplő jelent meg a kínálati oldalon,
- miközben gyenge volt a gazdasági növekedés, és geopolitikai konfliktusok nehezítették a légi közlekedést.
Ez egyértelműen arról árulkodik, hogy a fogyasztók mostanában az élményeket és különösen az utazásokat helyezik előtérbe.
Jankovec szerint a tavalyi év megerősítette a Covid-pandémia utáni jelentős strukturális változásokat, mivel az utasok egyre inkább rekreációs céllal, barátok és rokonok meglátogatására utaznak, továbbá a fapados légitársaságok nagymértékben meghatározzák a forgalom teljesítményét.
A legforgalmasabb európai repülőterek 2024-ben
A London Heathrow megőrizte első helyét a legforgalmasabb repülőterek listáján. A reptér összesen 83,9 millió utast fogadott, ami 5,9 százalékkal haladja meg az előző évit, és 3,7 százalékkal a 2019-es adatot. A lista első helyezettjei:
- London Heathrow, 83,9 millió utazó
- Isztanbul, 80,1 millió utazó
- Paris Charles de Gaulle, 70,3 millió utazó
- Amsterdam Schiphol, 66,8 millió utazó
- Madrid, 66,1 millió utazó
A bővebben vett Európában (Európai Unió, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Egyesült Királyság) a repülőterek utasforgalma az előző évhez képest 7,8 százalékkal nőtt 2024-ben, amivel megelőzték a többi európai országét és Izraelét is.

Az Európai Unióban a legjobban teljesítő országok a blokk keleti részén találhatók, ahol a repülési hajlandóság folyamatosan közelít az érettebb piacokéhoz, valamint a déli terület.
Magyarország és Csehország repülési utasforgalma 18,9 százalékkal nőtt,
amit szorosan Észtország követ 18 százalékkal, majd Lengyelország (15,6 százalék), Málta (14,8 százalék), Horvátország (13,7 százalék), Olaszország (11 százalék) és Görögország (10,1 százalék) következik.
Az utóbbi területeken ugyanis a geopolitikai konfliktusok erősen éreztették a hatásukat:
- Izraelben a visszaesés 33,3 százalékos volt,
- Oroszországban 13,5 százalékos, míg
- Ukrajnában 100 százalékos, mivel ott jelenleg nincs kereskedelmi légiforgalom.
A legrosszabbul a kis repülőterek, az egymilliónál kisebb utasfogalmú légikötők teljesítettek. Ezeknél az átlagos utasszám nagyon lassan nőtt, és 34,5 százalékkal maradt el a járvány előtti szinttől.

Az ACI Europe szerint ezek a kis repülőterek biztosítják az összeköttetést és az európai légi közlekedés területi kohézióját, ám a strukturális piaci és szabályozási változások akadályozzák a fellendülésüket.
A légi közlekedés legnagyobb kihívásai
„Az előttünk álló hónapokat tekintve arra számítunk, hogy a légi közlekedés iránti kereslet továbbra is rugalmas marad – dacolva a törékeny fogyasztói bizalommal és az általában véve lassuló európai gazdaságokkal” – magyarázta Jankovec. Hozzátette:
2025-re 4 százalékos utasforgalom-növekedést prognosztizálunk – de ezt az előrejelzést folyamatosan felül kell vizsgálnunk, tekintettel a globális politikai és gazdasági bizonytalanságokra.
Jankovec szerint a forgalmat érintő fő kihívásokat a légitársaságok flottakezelési gondjai, a légiforgalmi irányításikapacitás-hiány, a meggondolatlan légi közlekedési politika és a geopolitika jelenti majd.
Ajánlott videók
