Első helyen végzett a magyar repülőtér

Tavaly 2,5 milliárdra nőtt Európa repülőtereinek utasforgalma, ami 7,4 százalékos növekedést mutat 2023-hoz képest, és 1,8 százalékkal meghaladta a Covid–19-járvány előtti, azaz a 2019-es év szintjét – derült ki a Nemzetközi Repülőterek Tanácsa (ACI Europe) csütörtöki közleményéből. Az európai repülőterek 47 százalékában az utasforgalom azonban még mindig elmarad a pánik előtti volumentől.

Az ACI Europe a légikötők teljesítménykülönbségeit strukturális légi közlekedési piaci és geopolitikai változásokra vezette vissza.

Az utasforgalom rekordot döntött az európai repülőtereken 2024-ben

Az európai repülőterek forgalmának növekedését 2024-ben főként a nemzetközi utasforgalom hajtotta 8,8 százalékos volumenemelkedéssel. A belföldi utasforgalom 2,5 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, ugyanakkor 6,3 százalékkal elmaradt a járvány előtti 2019-es szinttől. A forgalom az év első felében, valamint a hagyományosan alacsonyabb forgalommal járó csúcsidőszakon kívüli hónapokban volt nagyobb.

A szervezet szerint ez tükrözi a légi közlekedési piac strukturális változásait és azt is, hogy egyre többen váltanak a vasútra. A változás szintúgy leköveti a schengeni övezeten belüli mobilitást és az EU-n kívüli feltörekvő piacok gyorsan növekvő keresletét.

– világított rá Olivier Jankovec, az ACI Europe főigazgatója.

Mint mondta, ezt annak ellenére sikerült elérniük, hogy

• a repülőjegyárak jócskán nőttek,
• egyre több szereplő jelent meg a kínálati oldalon,
• miközben gyenge volt a gazdasági növekedés, és geopolitikai konfliktusok nehezítették a légi közlekedést.

Jankovec szerint a tavalyi év megerősítette a Covid-pandémia utáni jelentős strukturális változásokat, mivel az utasok egyre inkább rekreációs céllal, barátok és rokonok meglátogatására utaznak, továbbá a fapados légitársaságok nagymértékben meghatározzák a forgalom teljesítményét.

A legforgalmasabb európai repülőterek 2024-ben

A London Heathrow megőrizte első helyét a legforgalmasabb repülőterek listáján. A reptér összesen 83,9 millió utast fogadott, ami 5,9 százalékkal haladja meg az előző évit, és 3,7 százalékkal a 2019-es adatot. A lista első helyezettjei:

1. London Heathrow, 83,9 millió utazó
2. Isztanbul, 80,1 millió utazó
3. Paris Charles de Gaulle, 70,3 millió utazó
4. Amsterdam Schiphol, 66,8 millió utazó
5. Madrid, 66,1 millió utazó

A bővebben vett Európában (Európai Unió, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Egyesült Királyság) a repülőterek utasforgalma az előző évhez képest 7,8 százalékkal nőtt 2024-ben, amivel megelőzték a többi európai országét és Izraelét is. 

Az Európai Unióban a legjobban teljesítő országok a blokk keleti részén találhatók, ahol a repülési hajlandóság folyamatosan közelít az érettebb piacokéhoz, valamint a déli terület.

amit szorosan Észtország követ 18 százalékkal, majd Lengyelország (15,6 százalék), Málta (14,8 százalék), Horvátország (13,7 százalék), Olaszország (11 százalék) és Görögország (10,1 százalék) következik.

Az utóbbi területeken ugyanis a geopolitikai konfliktusok erősen éreztették a hatásukat: 

• Izraelben a visszaesés 33,3 százalékos volt, 
• Oroszországban 13,5 százalékos, míg 
• Ukrajnában 100 százalékos, mivel ott jelenleg nincs kereskedelmi légiforgalom.

A legrosszabbul a kis repülőterek, az egymilliónál kisebb utasfogalmú légikötők teljesítettek. Ezeknél az átlagos utasszám nagyon lassan nőtt, és 34,5 százalékkal maradt el a járvány előtti szinttől.

Az ACI Europe szerint ezek a kis repülőterek biztosítják az összeköttetést és az európai légi közlekedés területi kohézióját, ám a strukturális piaci és szabályozási változások akadályozzák a fellendülésüket.

A légi közlekedés legnagyobb kihívásai

„Az előttünk álló hónapokat tekintve arra számítunk, hogy a légi közlekedés iránti kereslet továbbra is rugalmas marad – dacolva a törékeny fogyasztói bizalommal és az általában véve lassuló európai gazdaságokkal” – magyarázta Jankovec. Hozzátette:

Jankovec szerint a forgalmat érintő fő kihívásokat a légitársaságok flottakezelési gondjai, a légiforgalmi irányításikapacitás-hiány, a meggondolatlan légi közlekedési politika és a geopolitika jelenti majd.