Több műanyag palack használatára kényszerülhetnek az amerikai italgyártók, mert az acél mellett az alumínium importjára kivetett 25 százalékos vámok miatt drágábbak lesznek a csomagolásra használt dobozok. James Quincey, a Coca-Cola vezérigazgatója már közölte is ezt a hírt a befektetőkkel.
Donald Trump tarifadöntése és az abból eredő áremelés nem csupán az italgyártókra lesz hatással, várhatóan drágítja majd a élelmiszerkonzervek árát is, és az infláció felpörgéshez vezet.
A vámok hatása érezhető lesz az egész gazdaságban – nyilatkozta az ABC Newsnak Kyle Handley, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem közgazdászprofesszora. Szerinte az árak emelkedését akár már három hónap múlva megérzik a fogyasztók, mivel a gyártók áthárítják majd rájuk a magasabb költségeket.
Az acél a gépjárművek legfontosabb alapanyaga, a teljes súly 60 százalékát teszi ki.
Rengeteg fém van egy Ford pick-upban. Ha az drágul, akkor többért kell adniuk az autót
– vonta le a logikus következtetést Handley.
Hasonló a helyzet a háztartási gépek esetében, amelyeknek a fogyasztói ára a Trump első elnöksége alatt bevezetett vámok miatt 5-10 százalékkal, az akkori 2 százalékos inflációt messze meghaladó mértékben emelkedett 2018 júniusa és 2019 áprilisa között. A kerékpárgyártók szintén jelezték már, hogy áremelésre kényszerülnek.
Az alumíniumimportra kivetett vámokat az ital- és élelmiszergyárak érzik meg igazán. Trump első elnöksége idején a mostaninál jóval kisebb, csak 10 százalékos tarifát szabott ki erre az alapanyagra, és már ez is 1,7 milliárd dolláros többletköltséget jelentett a sört és üdítőitalt gyártóknak a Beer Institute számításai szerint.
Akkor ráadásul több amerikai dobozgyártó is mentességet kapott a vámok alól, most azonban Trump ragaszkodik hozzá, hogy nem lesznek kivételek. Bár a tarifák minden országra vonatkoznak, szakértők szerint a fő célpont Kína.
Így más megoldást kell keresni, és a Coca-Cola vezérigazgatója a keddi eredményjelentés alkalmával már jelezte is, hogy a magasabb alumíniumárak miatt ismét vissza kell térniük a műanyaghoz.
A BBC ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy
a cég már decemberben csökkentette fenntarthatósági célkitűzését.
Korábban azt ígérte, hogy 2030-ig 50 százalékban újrahasznosított anyagokat használ a csomagolásában, ehelyett az új vállalás 2035-ig 35-40 százalék.
Nem véletlen, hogy környezetvédő csoportok hat egymást követő évben bélyegezték a Coca-Colát a „legnagyobb globális műanyagszennyezőnek”.
A cég vezérigazgatója igyekezett minimalizálni a vámok hatását, mondván, hogy a csomagolás csak viszonylag kis részét teszi ki a vállalat költségeinek.
Az elmúlt években egyébként Coca-Cola a marketing- és fenntarthatósági stratégiája részeként egyre több terméket értékesített alumíniumtartályokban. Bár az alumíniumdobozok általában drágábbak, sokkal jobban újrahasznosíthatók, mint a műanyag palackok.
Az Egyesült Államok geológiai intézete szerint az ország a felhasznált alumínium mintegy felét importálja. Az acél esetében 25 százalék az import aránya.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.