Mivel válaszolhat az Európai Unió Donald Trump vámjaira?

Határozott választ ígért Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Donald Trump amerikai elnöknek, ha tisztességtelen módon vagy önkényesen vámokat vet ki az Európai Unió exportjára, és egységes fellépést sürgetett Marc Ferraci francia ipari miniszter is.

A tét nagy: az EU és az Egyesült Államok közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom 2023-ban elérte az 1500 milliárd eurót, az uniós export 2024 első kilenc hónapjában további 8,9 százalékkal nőtt, az import viszont 4,9 százalékkal csökkent. (Egy euró 403,2 forint.)

Donald Trump már korábban figyelmeztette az EU-t, hogy a világ többi részével együtt számíthat tarifákra, és a 27-ekre is vonatkozik az amerikai alumínium- és acélimportra frissen bejelentett 25 százalékosra emelt vám. A Reuers összeállítása szerint válaszképpen Brüsszel több eszközhöz is nyúlhat.

Donald Trump vámjaira válaszul viszontvámok

2018-ban, amikor Trump először vetett ki vámokat az EU-ból származó 6,4 milliárd dollár értékű alumínium- és acélimportra, Brüsszel valóban határozottan reagált: válaszképpen 2,8 milliárd dollár értékű amerikai árura érvényesített azonnal büntetőtarifákat, és további 3,6 milliárd dollár értékű import estében helyezett kilátásba hasonlót. Az újabb vámoknak három évvel később kellett volna érvénybe lépniük, de végül nem vezették be, mert Joe Biden lett az amerikai elnök, és a két fél tűzszünetet kötött.

Brüsszel akkor az amerikai alumínium és acél mellett 

például a Kentucky államban főzött bourbont, a Wisconsinban gyártott Harley-Davidson motorokat és a floridai narancslét – csupa olyan államot büntetve, amelyek Trumpra szavaztak.

Hasonló várható most is, bár kétségtelen tény, hogy Washingtonnak több célpontja van, mint Brüsszelnek, mivel kiegyensúlyozatlan a kétoldalú kereskedelem, jelentős az unós többlet, amit Trump gyűlöl.

Az Európai Unió új fegyvert is kapott

Emellett Brüsszel új fegyvert is kapott: 2003-ban lépett életbe az EU-nak és tagállamainak a gazdasági kényszerítéssel szembeni védelméről szóló rendelet (Anti-Coercion Instrument – ACI), amely lehetővé teszi, hogy a blokk megtorló intézkedéseket foganatosítson azon harmadik országok ellen, amelyek gazdasági nyomást gyakorolnak az uniós tagokra, és sokkal szélesebb mozgásteret biztosít a fellépéshez.

Nem csupán azt teszi lehetővé, hogy árucikkekre vessenek ki vámokat, de arra is felhatalmazza az EU-t, hogy korlátozza harmadik országbeli vállalatok részvételét közbeszerzési pályázatokon, és a szolgáltatások kereskedelmét, illetve a befektetéseket érintő intézkedéseket is hozhat.

Ez azért fontos eszköz most, mert bár az Egyesült Államoknak áruforgalmi deficitje van az EU-val szemben,

beleértve az olyan digitális szolgáltatásokat, mint az Amazon, a Microsoft, a Netflix vagy az Uber.

Az EU korlátozhatja továbbá a szellemi tulajdonjogok védelmét, a pénzügyi szolgáltatók uniós piacokra való bejutását, vegyi anyagok, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek forgalomba hozatalát. Az ACI-t 2021-ben részben éppen azért javasolták, mert az első Trump-adminisztráció és Kína is politikai eszközként használta a kereskedelmet.

A jogszabály négy hónapot ad az Európai Bizottságnak arra, hogy megvizsgálja a lehetséges kényszerítési eseteket, és intézkedési javaslatokat tegyen az uniós tagoknak, akiknek további mintegy két hónapjuk van azok jóváhagyására. A bizottság hat hónapig szüneteltetheti az intézkedéseket, amíg diplomáciai megoldást keres.

Célkeresztbe kerülhetnek a tech cégek

Az EU-nak számos lehetősége van azon nagy amerikai technológiai cégek tevékenységének korlátozására is, amelyek dollármilliókat költöttek rá, hogy Trump kegyeibe férkőzzenek, soknak az elnöke vagy a vezérigazgatója díszvendég volt a beiktatásán.

Az EU jelenleg is folytat vizsgálatot 

• az Apple, 
• az Alphabet, 
• az X és
• a Meta  

ellen a trösztellenes kötelezettségeket előíró digitális piaci törvény (DMA), valamint a tartalommoderálásra vonatkozó digitális szolgáltatási törvény (DSA) alapján. A hírügynökség értesülése szerint valószínűleg az Amazont is felveszik a listára.

A DMA a globális forgalom akár 10, illetve ismételt jogsértés esetén 20 százalékos bírságot ír elő. A DSA esetében a maximális bírság a forgalom 6 százaléka.

Aggódnak is ez Európában működő amerikai cégek. A Meta vezetője, Mark Zuckerberg fel is szólította Trumpot, hogy akadályozza meg, hogy az EU bírságolja az amerikai technológiai cégeket. Trump szövetségese, Elon Musk is többször összeütközésbe került az uniós szabályozókkal.

Jöhet a digitális szolgáltatások megadóztatása?

Egy másik lehetőség a digitális szolgáltatók megadóztatása. Az EU felfüggesztette a digitális szolgáltatási adóval kapcsolatos munkát, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szélesebb körű megoldást találhasson. Az OECD 2023-ban közzétett egy többoldalú szerződéstervezetet, amelyet még nem véglegesítettek.

Több uniós országban, például Franciaországban már létezik digitális szolgáltatási adó. Trump első ciklusában vámokkal válaszolt, amelyeket aztán Biden felfüggesztett.

A Goldman Sachs is arra számít, hogy Trump vámjai arra kényszerítik majd az EU-t, hogy az áruk helyett az amerikai technológiai szolgáltatásokat vegye a célkeresztbe.

Az Euronews tudósítása szerint a digitális szolgáltatások korlátozása az, ami igazán fájhat, mert 

A vámoknak pedig még nincs vége

Giovanni Pierdomenico és Filippo Taddei, az amerikai befektetési bank és pénzügyi szolgáltató közgazdászai arra számítanak, hogy az alumínium- és acélvám után Trump 25 százalékra emeli az európai autók vámját és 10 százalékos tarifát vet ki áruk széles körére a fémektől az ásványkincseken keresztül a gyógyszerekig.

Egy ilyen döntés 190 milliárd euró értékű uniós terméket, az Egyesült Államokba irányuló export 40 százalékát érintené.