A világ egyik legnagyobb aranybányájának saját repülőtere van

Az indonéziai Grasberg a világ egyik legnagyobb arany- és rézbányájának számít: 2023-ban 52,9 tonna aranyat, 680 ezer tonna rezet és 190 tonna ezüstöt termelt. A Pápua tartományában található bányát a PT Freeport Indonesia nevű vállalat működteti, aminek 51,2 százalékát az indonéz kormány, míg 48,8 százalékát az amerikai Freeport-McMoRan birtokolja.

A kitermelés 4100 méter magasan zajlik és mintegy 20 ezer munkavállaló dolgozik a létesítményben. Grasberg saját repülőtérrel rendelkezik, az utóbbi a munkások és a felszerelések szállítása miatt fontos. A bányától 16 kilométerre délkeletre fekszik Tembagapura (szó szerint rézváros), ahol a bányászok és családtagjaik egy része él.

A települést a PT Freeport Indonesia építette az 1960-as években, a cég a városban iskolákat, rendelőket és kórházat üzemeltet. A kitermelt arany- és rézkoncentrátumot több mint 100 kilométer hosszú vezetékeken keresztül szállítják Amamapare kikötőjébe. Az első szállítmány 1972 decemberében érkezett, de a bánya hivatalosan 1973-ban nyílt meg.

Kína a világ legnagyobb aranytermelője

Indonézia a világ hetedik legnagyobb aranytermelője éve 132,5 tonnával, aminek mintegy 40 százaléka Grasbergből származik. Azonban még Grasberg sem elég, hogy letaszítsa a lista első helyén lévő, évi 378 tonnát kibányászó Kínát. A távol-keleti óriást Oroszország (322 tonna), Ausztrália (294 tonna) és Kanada (192 tonna) követi.

Az ötödik Egyesült Államok szintén jelentős, az országban évente 167 tonna nemesfémet hoznak a felszínre. Érdemes megemlíteni, hogy a legnagyobb aranybányák Európán kívül találhatók, az öreg kontinensen csupán három országban folyik bányászat: Bulgáriában évente 9,7 tonnát nyernek ki, míg Finnországban 9 tonnát, Svédországban pedig 6,7 tonnát.

Miért értékes az arany, mi az aranytartalék?

Mivel az arany évezredeken keresztül, békében és háborúban egyaránt megőrizte értékét, a nemesfém egyfajta biztosítéknak tekinthető a válságos időszakokban. Így aztán nem meglepő, hogy a magánszemélyek és az államok is előszeretettel vásárolják, továbbá a nemesfém árfolyama sorra döntötte a rekordokat az elmúlt hónapokban.

Az aranytartalék az állam (pontosabban a központi bank) által megvásárolt, bel- és külföldön tárolt, fizikai valójában, rúdformátumban létező, a nemzetközi pénzügyi rendszer kockázataitól független nemesfémtartalék.

Korábban ez képezte a pénzkibocsátás alapját, egy adott ország mindösszesen annyi valutát bocsáthatott ki, amennyi az aranytartaléka volt, mára azonban ez a funkciója megszűnt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot: az MNB 2018 óta többször döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, legutoljára tavaly szeptemberben, így az állomány 110 tonnára nőtt.