Bige cége és az uniós műtrágyagyártók mentőkötélre várnak, és az se lesz jó
Súlyos dilemmákkal szembesült az Európai Unió a mezőgazdaságban az ukrajnai háború miatt, amit Ukrajna gyorsított tagfelvételével tetéznének, miközben még az előző bajok sem múltak el. Nem csak a gabonapiacon keletkeztek zavarok, nem csak a termelők energiaköltségei szöktek fel, súlyos problémákba futottak az uniós műtrágyagyártók is. A műtrágya pedig költségként az ismét drágulásnak indult élelmiszerek árának egyik elemét képezi. Bige László cégének problémái nem egyediek.

Az uniós műtrágyagyártók brüsszeli mentőövre várnak, miután a háború következtében két súlyos csapás is érte őket:
- Tartósan felszökött a földgáz ára Európában, márpedig a nitrogénalapú műtrágyák gyártásának alapanyaga a földgáz.
- Az oroszok ugyanakkor nagy műtrágyagyártók és földgáztermelők egyszerre: a műtrágyatermelőik hatalmas versenyelőnyhöz jutottak, és az orosz termékek elárasztották Európát.
Lengyelországban vannak kikötők, amelyeket elsősorban autók importjára használtak, most viszont a műtrágya importja a fókuszuk
– idézte a Bloomberg Jakub Szkopeket, az Erste Securities Polska elemzőjét.
Christopher Profitlich, a német SKW Piesteritz gyártó szóvivője szerint ha nem történik valami, reális veszély, hogy sok európai műtrágyagyártót egyszerűen kitörölnek a piacról az események.
Bige cége mellett ezek az uniós műtrágyagyártók kerültek örvénybe
A nemzetközi és a magyar sajtót is megjárta a hír néhány hete – bár meglepetést nem okozott –, hogy a Bige László fémjelezte magyar Nitrogénművek májusban lejáró kötvénycsomagja kifizetésében halasztást kér a hitelezőktől.
Bige László érdekes döntése: tovább maradna adós a Nitrogénművek
A Nitrogénművek három és fél évvel meghosszabbítaná idén májusban lejáró, 200 millió eurós kötvénycsomagjának lejárati idejét.
A szektorban a nagyok közül nem egyedül ők szembesülnek nehézségekkel az unióban.
- A lengyel Grupa Azoty szintén hitelezőivel tárgyal már jó ideje, a vállalatra projektbefektetésekhez kapcsolódó adósság nehezedik, amellyel a jelen piaci körülmények közt nehezen boldogul.
- A szlovák Duslo szerint a termelése is veszélybe kerül, ha nem sikerül a költségeket elfogadható szinten tartani.
- Az SKW Piesteritz minimális gőzzel futtatja két ammóniaüzemét a magas költségek miatt.
Ismét rászállt a versenyhatóság Bige László műtrágyakirályra
A Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megismételt eljárásban vizsgálja a Nitrogénművek Zrt. kartellezését. A bíróság a legsúlyosabb jogsértések – az árrögzítés és piacfelosztás – tekintetében megerősítette a GVH eredeti döntését. A versenyhatóság továbbra sem engedi, hogy Bige László cége, a Nitrogénművek Zrt. kibújjon a jogsértésekkel kapcsolatos felelősség, illetve azok következményei alól
Az EU most már közbeavatkozni készül, de ára lesz
A bajok úgy felgyűltek, hogy az idő számít.
Többek közt a műtrágya esete mutatott rá, hogy a kontinens ugyan kettétéphető gazdasági értelemben, de ennek súlyos ára van az EU számára.
A műtrágya esetében azért húzódozott Brüsszel, hogy szankciókat vessen ki az orosz termékekre, mivel az élelmiszer-biztonság fenntartásához szükségesnek látta őket. Ha az Európai Parlament előtt lévő javaslat törvénnyé válik, most mégiscsak lépne az unió. Nem az orosz műtrágya kitiltásával: vámot vetnének ki rá.
Könnyű végiggondolni, mi lehet ennek a következménye: a vám ráépülhet az árakra, ami vagy a mezőgazdasági termelőkhöz tereli át a nehézségeket, vagy képesek lesznek továbbadni,
és a drágulás eljuthat az élelmiszerboltokig is.
Ami az alapanyagot, a földgázt illeti, erről az oldalról sem néz ki egyelőre semmi jó, ha Brüsszelen múlik: az EU köti az ebet a karóhoz, hogy teljesen le akar szakadni az orosz földgázról, ha közeleg is a békekötés Ukrajnában. A nitrogénműtrágya előállításához márpedig földgáz kell, és ha ennek magas az ára, akkor a terméké is az lesz.
Vannak azonban ötletek. A napokban megtudhattuk, hogy Christopher Hansen, az EU agrárbiztosa szerint az orosz műtrágya kiváltható állati eredetű trágyával.
Brüsszel önti a pénzt Moszkvának, az Európai Unió sem tud meglenni orosz műtrágya nélkül
Felszökött tavaly az orosz export az EU-ba. Brüsszel vámokkal és az állati eredetű trágya felhasználásával vetne gátat az orosz műtrágya térhódításának.
Az EU, a szankciók, az orosz energia, az átcsomagolás és a drágulás
Az EU szerint 2021-ben az általa felhasznált földgáz még több mint 40 százaléka volt orosz eredetű, 2023-ban már csak 8 százalék. Az oroszok a visszamaradó gázt úgy tudták felhasználni, hogy műtrágyát gyártottak belőle, azt pedig ráöntötték Európára.
Miközben a földgázt mint olyat nem vásárolta az EU, eleget téve a politikusok ígéreteinek, műtrágya formájában szépen bevásárolt belőle. Ugyanaz történt a földgázzal műtrágyafronton, mint a szankciók alá vont orosz energiával általában: „átcsomagolták”, majd mégis csak megérkezett Európába. Ha vámot vetnek ki rá, akkor is megérkezik, csak feltehetően drágábban.
Tavaly majdnem 10 százalékkal több nitrogénműtrágyát importált Oroszországból az EU, mint 2023-ban, és majdnem 30 százalékkal többet mint 2021-ben – idézi az Eurostat adatait a Bloomberg. Idén ugyanez az ütem folytatódott, az év első két hónapjában mintegy 10 százalék volt a növekedés 2024 azonos időszakához képest.


