Ismét rászállt a versenyhatóság Bige László műtrágyakirályra

A nemzeti versenyhatóság 2021 októberében szabott ki rekordösszegű, 11 milliárd forintos bírságot a Nitrogénművek csoportra, mert az más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően korlátozta a versenyt a hazai műtrágyapiacon. A résztvevők fele önként elismerte a kartellt, ugyanakkor Bige László cége, a Nitrogénművek Zrt. és egy másik szereplő bíróságon támadta meg a GVH határozatát.

A GVH határozatát megtámadó jogorvoslati eljárásban 2024. október 3-án döntött a Fővárosi Törvényszék, amely az ítéletében részben adott helyt a Nitrogénművek Zrt. keresetének, azonban a legsúlyosabb jogsértések (árrögzítés, piacfelosztás) tekintetében megerősítette a nemzeti versenyhatóság eredeti döntését. Az ügy további körülményeit, például az árrögzítés és a piacfelosztás kiterjedtségét, a kiszabott bírság mértékét illetően megismételt eljárásra kötelezte a Gazdasági Versenyhivatalt.

Mivel a GVH szilárd meggyőződéssel kitartott a Versenytanács eredeti döntése mellett, ezért a GVH felülvizsgálati kérelemmel a fordult a Kúriához, amely a versenyhatóság kérelmét azzal az indokolással utasította el, hogy „az ügy nem vetett fel felsőbírósági iránymutatást igénylő jogkérdést”. Mindez azt jelenti, hogy a GVH a Fővárosi Törvényszék döntésének megfelelően megismételt eljárásban vizsgálja a Nitrogénművek Zrt. kartellezését.

Az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások – vagyis a kartellek – a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágyakartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt – a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a cég kárt okozott a magyar gazdáknak. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlás szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat is.

Bige László cége fizetés helyett átütemezne

Ahogy azt februárban megírtuk, hamarosan kötvénytulajdonosaihoz fordul a Bige László fémjelezte Nitrogénművek Zrt. azzal a kéréssel, hogy a májusi lejáratkor ne kérjék a pénzüket, hanem csak három év múlva. A magyar műtrágyagyártónak többfelől érkező ellenszél tett be az elmúlt években. Bige Zoltán, a vállalat stratégiai igazgatója, a tulajdonos Bige László fia már decemberben sem csinált titkot belőle, hogy a kötvényeket illetően hároméves halasztást szeretnének elérni. A lejárathoz közeledve ezt most megerősítette egy interjúban: a vállalat még ebben a hónapban formálisan is a kötvényesekhez fordul.

– idézte a Bloomberg hírügynökség. A vállalatvezető-tulajdonos leszögezte, nem kívánják megrövidíteni a kötvényeseket, csak időt kérnek. „A vállalat nem fontolgat haircutot (levonást), a teljes összeget fizetjük ki” – mondta.

A hitelezőknek szóló javaslatot már megfogalmazták, sőt egyes kötvényesekkel már tárgyaltak is – közölte Bige. A vállalat kérésére a kézhez kapást követően a kötvényeseknek 21 napjuk lesz reagálni. A nitrogénművek pénzügyi tanácsadója a Lazard Inc. jogi tanácsadója, a Linklaters LLP az adósság-újrafinanszírozás ügyében. 

Bige László cégének problémái: a kvótaadó, a drága földgáz, az orosz és belarusz verseny

A nitrogénművek üzleti tevékenységét több tényező nehezíti, ezeket így sorolta fel a jelentés:

• A szén-dioxid-kvótákra kivetett adó felvitte a költségeit. Ez ellen az Európai Unió Bíróságához fordultak, és az év vége előtt várnak ítéletet.
• A megemelkedett földgázárak. (A műtrágya előállításához alapanyagként és energiaként is földgázra van szükség.)
• Az olcsó orosz és belarusz műtrágyák versenye. Ebben a tekintetben változhat a helyzet, hiszen az Európai Bizottság vámok kivetését javasolja ezekre a termékekre.  

Egy két hete közzétett elemzés szerint az európai műtrágyapiac egyébként szép növekedés előtt áll: összértéke a 2024-es 43,4 milliárd dollárról 2033-ra 54,21 milliárd dollárra emelkedhet. Kihívást jelentenek a számára az alapanyagárak erős ingadozásai  (l. orosz–ukrán háború, szankciók) és a zöldátalakuláshoz kötődően egyre változó uniós szabályok, a nagy innovációs igény.