Brüsszel lazít a szigoron, hogy biztosítsa a kritikus fontosságú fémeket
Az Európai Bizottság kedden közzétett egy 47 stratégiai projektet tartalmazó listát, amelynek az a célja, hogy növelje az energiaellátás átalakítása és biztonsága szempontjából kritikusnak ítélt 17 anyagból 14-nek az uniós termelését.
A lista része a 2023-ban elfogadott, a kritikus nyersanyagokról szóló törvény végrehajtásának, emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a Reuters. A 27-ek azt a célt tűzték ki, hogy 2030-ig a szükségleteik 10 százalékát kitermelésből, 40 százalékát feldolgozásból és 25 százalékát újrahasznosításból biztosítsák.
„Hosszú ideig a nyersanyagok jelentették iparpolitikánk vakfoltját... Európa gyakran inkább szinte kizárólag a határain kívül vásárolta meg a szükséges nyersanyagok nagy részét” – emlékeztetett újságírók előtt Stephane Sejourne, az Európai Unió ipari biztosa. „Egészen addig, amíg a koronavírus-válság és az ukrajnai háború nem emlékeztetett minket függőségünk veszélyeire” – tette hozzá.
Kritikus alapanyagok az alumíniumtól a nikkelig
A kritikus fontosságú alapanyagok közé tartozik többek között
- az alumínium,
- a réz,
- a nikkel,
- az akkumulátorgyártáshoz elengedhetetlen lítium
- és a ritkaföldfémek,
amelyeket a szélturbinák állandó mágneseiben vagy az elektromos járművekben használnak.
A 47 projekt az Európai Unió 13 tagállamában található: Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Észtországban, Csehországban, Görögországban, Svédországban, Finnországban, Portugáliában, Lengyelországban és Romániában, közölte a bizottság.
Huszonöt projekt kitermeléssel, 24 feldolgozással és 10 újrafeldolgozással foglalkozik, néhány pedig ezek kombinációjával.
További listákat is közzétesznek majd a fennmaradó anyagokról,
beleértve a tömbön kívüli projekteket is.
Az EU szeretné elkerülni, hogy az olcsó orosz gáz elvesztése és a koronavírus-járvány okozta ellátási láncbeli problémák után a kulcsfontosságú fémek tekintetében is túlzottan függjön egyetlen forrástól. A bizottság a közös beszerzést is szorgalmazza.
Brüsszel megszabadulna a kínai függéstől
Jelenleg Kína uralja a ritkaföldfémek kitermelését, valamint az elektromos járművek akkumulátoraihoz és a napelemekhez szükséges fémek feldolgozását.
„Nincs védelmi ipar ritkaföldfémek nélkül, amelyeket a radarjainkban, szonárjainkban és célzóberendezéseinkben használunk – és amelyek esetében 100 százalékban a finomított kínai anyagoktól függünk” – emlékeztetett Sejourne.
A most nyilvánosságra hozott projektek közül huszonkettő lítiumot, 12 nikkelt, 11 grafitot, 10 kobaltot és hét mangánt tartalmaz, hogy segítse az akkumulátorgyártási ellátási láncot. Némelyik több fémet is érint. Egy magnézium- és három volfrámprojekt az EU védelmi iparát szolgálja majd.
A projektekre egyszerűsített engedélyezési eljárás vonatkozik,
amely a bányászat esetében legfeljebb 27 hónapra, a feldolgozás vagy újrahasznosítás esetében pedig 15 hónapra korlátozódik. Az engedélyeztetés számos zöld projektet hátráltat a blokkban, ami éveket vesz igénybe a fejlesztésekhez, mivel a vállalatok 27 tagállam és a helyi közösségek szabályaival küzdenek.
Egy finanszírozási csoport fog tanácsot adni arra vonatkozóan is, hogyan lehetne a költséges projekteket a nemzeti bankok, az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által nyújtott állami garanciák segítségével beindítani, hogy ösztönözzék a magánberuházásokat.
