Moszkva békekötés előtt: rosszul áll az orosz széna a külkereskedelemben

Békekötést latolgatva a szemben álló felek törvényszerűen egymás gyengeségeit méregetik. Az ukrán hadsereg állapota nyilvánvalóan sokkal többet nyom most a latban, mint az orosz gazdaságé, amelyet a szankciókat lengető nyugati szövetségesek vágyálomként gyakran temettek a háború három éve alatt. Mindenesetre pénteken újabb gyenge orosz gazdasági adat látott napvilágot, ami biztosan nem jön jól, ha erőt akarsz mutatni.

Szerdán az derült ki, hogy februárban az éves infláció újabb kétéves csúcsra mászott, az előző havi 9,9-ről 10,1 százalékra.

A központi bank pénteki közlése: Oroszország külkereskedelme januárban – amikor beiktatták a békepárti amerikai elnököt, Donald Trumpot – 7,16 milliárd dollár többletet produkált. 

Vannak európai országok, amelyek megirigyelhetnék ezt, például a folyton deficites Románia, az oroszok számára azonban ez az adat békében is fiaskó lenne. Még inkább háborúban, amit finanszírozni kell.

A többlet hajszállal alacsonyabb még a múlt év első hónapjában mért 7,17 milliárd dollárnál is, ami pedig már a legkisebb januári összeg volt az elmúlt két évtizedben. 

Orosz gazdaság: a külkereskedelmi többlet romlásától aligha omlanak össze

Ha a háború időtartamára nézzük vissza az orosz számokat, azt látjuk, hogy habár az Európai Unió már a 17. Oroszország elleni szankciós csomagjánál tart, a többlet igazából csak a háború első évében csökkent érdemben a márciusi 37,5 milliárd dollárról. Azóta kisebb-nagyobb kilengésekkel a stagnálás a jellemző, a januári  gyenge adat azonban ezt a trendvonalat vitte el lefelé.

Az orosz gazdaság ettől még aligha omlik össze – nagyobb esélye látszik erre a visszavonuló ukrán hadseregnek –, amint azt oly sokszor jövendölte az elmúlt években a nyugati sajtó és az újabb és újabb szankciókat kiötlő politikusok. A külkereskedelmi egyenleg romlása mindenesetre nem előnyös pont, miközben az agresszíven tárgyaló Washington a békekötés asztalához noszogatja a feleket: Trump már újabb gazdasági szankcióval is megfenyegette az oroszokat, ha folytatják az előrenyomulást, Ukrajna gyengeségeit pedig kíméletlenül kihasználta, amikor gyakorlatilag kidobták Volodimir Zelenszkij elnököt a Fehér Házból.

Nem a szankciók okozták, és látható: a háború összefonta Oroszország és Kína sorsát

A gazdasági nehézségek mint kényszer abban az esetben nyomnak a latban, ha tartósak, vagy azzá tehetők. Az orosz külkereskedelem mostani gyengélkedését a következő tényezők okozták:

• A behozatal éves összehasonlításban 3,2 százalékkal nőtt januárban, 22,09 milliárd dollárra, mert a békeremények izmosodásával erősödött a korábban gyengélkedő rubel, miközben könnyebbé vált külföldi cikkeket Oroszországba juttatni. 
• Az export ugyanakkor csak 2,5 százalékkal nőtt, mégpedig azért, mert csökkent a kereslet Kínában, amely a nyugati szankciók kivetése óta az orosz energia fő piacává vált.

A számokból az látszik, hogy nem az újabb szankciók rontották Oroszország mérlegét, hanem a béke reménye. Igaz, hogy ehhez kellett a kínai kereslet gyengélkedése, amiből az következik: fontos orosz érdekké vált, hogy a kínaiaknak jól menjen.