Az amerikai agrártermelők lehetnek Donald Trump újabb vámháborújának nagy vesztesei

Az amerikai agrártermékeket célozhatja meg Kína válaszul Donald Trump vámháborújára, tovább emelve ezzel a világ két vezető gazdasága közötti kereskedelmi háború eddig sem kicsi tétjét. Keddtől újabb 10 százalékkal, összesen 20 százalékra nő a kínai importcikkekre kivetett amerikai büntetőtarifa, és Peking előre közölte, hogy reagálni fog.

A kínai válasz exportkorlátozások mellett viszontvámokat tartalmaz majd, és a Global Times értesülése szerint egyebek között az amerikai agrártermékekre és élelmiszerekre is kiterjed, amivel csapást mérnek az amerikai elnök szavazóbázisának jelentős részére.

„Ha az Egyesült Államok egyoldalúan vámokat vezet be, és hivatalosan bejelenti a vonatkozó intézkedéseket, akkor Kína mindenképpen erős, erőteljes ellenintézkedéseket fog hozni” – nyilatkozta a lapnak egy megbízható, neve elhallgatását kérő forrás.

A vámháború az amerikaiak legnagyobb piacát veszélyezteti

Kína az amerikai agrártermékek legnagyobb piaca, és a farmerek az első perctől kezdve megszenvedik a Trump első elnöksége alatt kirobbant kereskedelmi és vámháborút.

„Bár az import visszaesett 2018 óta, a kulcsfontosságú amerikai agrártermékekre, például a szójára, a húsra és a gabonára kivetett bármilyen vám jelentős hatással lehet a kétoldalú kereskedelemre, az amerikai exportőrökre és termelőkre” – nyilatkozta a Reutersnek Genevieve Donnellon-May, az Oxford Global Society kutatója. Szerinte ugyanakkor 

így elméletileg jobb helyzetben van ahhoz, hogy alternatív piacokat találjon. „A valóságban azonban ez sokkal bonyolultabbnak bizonyulhat” – tette hozzá.

Donald Trump mások előtt nyitotta meg az utat

A világ második legnagyobb gazdasága és egyben első számú agrárimportőre tavaly 29,25 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai agrártermékeket, bár a behozatal 14 százalékkal csökkent az előző évhez képest, amikor 20 százalékkal esett vissza. (Egy dollár 387,2 forint.)

Peking eleinte abban bízott, hogy lesz idő tárgyalni és tűzszünetet, talán a 2020-ashoz hasonló kereskedelmi megállapodást tető alá hozni az amerikai adminisztrációval, de erre most már csekély az esély.

„A kínai–amerikai kereskedelmi háború nem elkerülhetetlen, de rossz Trump döntése a tarifák mostani megemeléséről – véli Vang Tong, a Pekingi Egyetem globális együttműködéssel foglalkozó intézetének ügyvezető igazgatója. – Trump és a tanácsadói talán azt hiszik, hogy nyomást gyakorolnak Kínára, üzenetet küldenek neki, de ez vissza fog ütni, és Kína elkerülhetetlenül erős választ ad majd” – erősítette meg.

A két ország korábbi kereskedelmi háborúja felbolygatta a pénzpiacokat és lassította a világgazdaság növekedését, és a hatás most még erőteljesebb lesz, mert Trump egyszerre vet ki vámokat a legnagyobb partnereire, Kína mellett Mexikóra és Kanadára, majd az Európai Unióra, és mindegyik határozott választ ígér.

Kína már nem függ annyira az amerikaiaktól

Az első amerikai–kínai kereskedelmi háború idején, 2018-ban Kína 25 százalékos büntetőtarifával sújtotta az Egyesült Államokból importált 

• szóját, 
• marha- és sertéshúst, 
• búzát, 
• kukoricát és 
• cirokot. 

Azóta pedig jelentősen diverzifikálta az agrárimportját, és 

A visszaesés ellenére az amerikai agrárágazat vezető és kereskedők is „pótolhatatlannak” tartják a kínai piacot. Tavaly az amerikai szója felét adták el Kínába 12,8 milliárd dollár értékben, bár a piaci részesedésük így is 21 százalékra esett vissza a 2016-os 40 százalékról, és a helyüket egyre inkább a brazilok vették át 71 százalékkal.

Hasonló a helyzet a kukoricával, ahol az Egyesült Államok dominált 2022-ig, amikor Kína engedélyezte a Brazíliából származó importot és növelte a hazai termelést. A Kínába irányuló amerikai export tavaly 561 millió tonnára esett vissza a 2023-as 2,6 milliárd tonnáról, és ma már Brazília Peking fő beszállítója. A cirokexportban pedig Ausztrália és Argentína versenyez a kínai piacért az amerikaiakkal.

Jelentősen, a 2021-es 4,11 milliárd dollárról 2,54 milliárd dollárra esett vissza az amerikai export olyan húsáruk esetében is, amelyeket csak Kína vásárol. Ilyen a csirkeláb, a sertésfül és a belsőség. Peking pedig a monopolhelyzetét kihasználva nem fél bevetni a csirkelábfegyvert, megtette az EU-val szemben is.