A világjárvány utáni helyreállítást célzó uniós alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) egyik fő célkitűzése, hogy – a zöld átállás mellett – hozzájáruljon a digitális átálláshoz. Az Európai Számvevőszék szerint az RRF kiadásai ezen a területen nem mindig voltak eredményesek, mivel az uniós tagállamok nem voltak kötelesek ezeket az összegeket elsősorban a főbb digitális szükségletekre irányuló intézkedésekre fordítani.
A számvevők bírálják az RRF-rendelet fogalmi kétértelműségét, az ugyanis hátráltatta a források célzott felhasználását a tagállamokban. Bár a rendelet a digitális átállást döntő fontosságú célkitűzésként határozza meg, és felvázolja a digitális beavatkozási területeket, a fogalomra nem ad egyértelmű meghatározást.
A testület azt is megállapította, hogy a végrehajtási késedelmek gyakoribbak, mint ahogyan azt a Bizottság jelentése jelzi. Az előző év elején a tagállamok arról számoltak be, hogy a digitális mérföldkövek és célok 31 százalékát teljesítették, ami hat százalékponttal elmarad az eredeti indikatív ütemtervtől.
A számvevők által ellenőrzött öt uniós ország részletes értékelése szerint az általuk vizsgált mérföldkövek és célok közel fele késedelmet szenvedett: 2024 októberében a 67 mérföldkőből és célból 31 elmaradt az ütemtervtől, mivel néhányat módosítottak, elhalasztottak vagy újakkal helyettesítettek. A hosszú távú, több országra kiterjedő projektek végrehajtásának lehetőségét is alig használták ki, noha
az ilyen határokon átnyúló projektek döntő szerepet játszhatnak az unió digitális technológiáinak és képességeinek előmozdításában.
A számvevők szerint azonban az uniós országok a több mint ezer digitális intézkedésből csak 60 több országra kiterjedő intézkedést foglaltak bele a terveikbe, és ezek finanszírozása mintegy 5 milliárd eurót tett ki, vagyis az RRF digitális forrásainak 3,3 százalékát. Végezetül, az RRF teljesítménykerete nem alkalmas arra, hogy az uniós finanszírozás eredményeit és hatását a digitális átállás megvalósulása szempontjából értékelje.
Az e célkitűzés felé tett előrehaladás nyomon követésére használt mutatók túl tág értelműek voltak, leginkább az outputokra összpontosítottak, és nem igazodtak megfelelően a meglévő uniós digitális stratégia mutatóihoz.
Emellett az ellenőrzött beruházási intézkedések mintegy 60 százaléka esetében a tagállamok nem használtak megfelelő közös mutatókat, illetve következetlen és pontatlan adatokat használtak a jelentéstétel során.
Százmilliárdokat adott az Európai Unió, de a tagállamok nem éltek vele
Az Európai Unió több száz milliárd eurót költött arra, hogy a tagállamok megreformálják a munkaerőpiacukat a koronavírus-járvány után. Azonban az uniós országok az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak kétharmadát egyáltalán nem vagy csak részben vezették be a munkaerőpiacukra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.