BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Európai számvevőszék: az EU elszalasztotta a digitális átállást

Nem egyértelmű a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó uniós alapnak az EU digitális átállására gyakorolt tényleges hatása, mivel az előrelépést mérő mutatók tág értelműek és nem kellően összehangoltak. Ráadásul a pénzforrásokat elsősorban nem a fő digitális szükségletek kezelésére használták fel – közölte az Európai Számvevőszék.

A világjárvány utáni helyreállítást célzó uniós alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) egyik fő célkitűzése, hogy – a zöld átállás mellett – hozzájáruljon a digitális átálláshoz. Az Európai Számvevőszék szerint az RRF kiadásai ezen a területen nem mindig voltak eredményesek, mivel az uniós tagállamok nem voltak kötelesek ezeket az összegeket elsősorban a főbb digitális szükségletekre irányuló intézkedésekre fordítani.

European Council Summit In Brussels Európai számvevőszék: az EU elszalasztotta a digitális átállást
A helyreállításra szánt uniós pénzösszegek: kihasználatlanul maradt egy lehetőség a digitális átállásra / Fotó: NurPhoto via AFP

A számvevők bírálják az RRF-rendelet fogalmi kétértelműségét, az ugyanis hátráltatta a források célzott felhasználását a tagállamokban. Bár a rendelet a digitális átállást döntő fontosságú célkitűzésként határozza meg, és felvázolja a digitális beavatkozási területeket, a fogalomra nem ad egyértelmű meghatározást.

A testület azt is megállapította, hogy a végrehajtási késedelmek gyakoribbak, mint ahogyan azt a Bizottság jelentése jelzi. Az előző év elején a tagállamok arról számoltak be, hogy a digitális mérföldkövek és célok 31 százalékát teljesítették, ami hat százalékponttal elmarad az eredeti indikatív ütemtervtől. 

A számvevők által ellenőrzött öt uniós ország részletes értékelése szerint az általuk vizsgált mérföldkövek és célok közel fele késedelmet szenvedett: 2024 októberében a 67 mérföldkőből és célból 31 elmaradt az ütemtervtől, mivel néhányat módosítottak, elhalasztottak vagy újakkal helyettesítettek. A hosszú távú, több országra kiterjedő projektek végrehajtásának lehetőségét is alig használták ki, noha 

az ilyen határokon átnyúló projektek döntő szerepet játszhatnak az unió digitális technológiáinak és képességeinek előmozdításában. 

A számvevők szerint azonban az uniós országok a több mint ezer digitális intézkedésből csak 60 több országra kiterjedő intézkedést foglaltak bele a terveikbe, és ezek finanszírozása mintegy 5 milliárd eurót tett ki, vagyis az RRF digitális forrásainak 3,3 százalékát. Végezetül, az RRF teljesítménykerete nem alkalmas arra, hogy az uniós finanszírozás eredményeit és hatását a digitális átállás megvalósulása szempontjából értékelje. 

Az e célkitűzés felé tett előrehaladás nyomon követésére használt mutatók túl tág értelműek voltak, leginkább az outputokra összpontosítottak, és nem igazodtak megfelelően a meglévő uniós digitális stratégia mutatóihoz. 

Emellett az ellenőrzött beruházási intézkedések mintegy 60 százaléka esetében a tagállamok nem használtak megfelelő közös mutatókat, illetve következetlen és pontatlan adatokat használtak a jelentéstétel során.

Százmilliárdokat adott az Európai Unió, de a tagállamok nem éltek vele

Az Európai Unió több száz milliárd eurót költött arra, hogy a tagállamok megreformálják a munkaerőpiacukat a koronavírus-járvány után. Azonban az uniós országok az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak kétharmadát egyáltalán nem vagy csak részben vezették be a munkaerőpiacukra.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.