BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Százmilliárdokat adott az Európai Unió, de a tagállamok nem éltek vele

Az Európai Unió több száz milliárd eurót költött arra, hogy a tagállamok megreformálják a munkaerőpiacukat a koronavírus-járvány után. Azonban az uniós országok az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak kétharmadát egyáltalán nem vagy csak részben vezették be a munkaerőpiacukra.

Korlátozott hatást értek el az Európai Unió munkaerőpiaci reformjai, amelyeket abból a 650 milliárd eurós alapból (RRF) finanszíroztak, amit a Covid–19-pandémia utáni helyreállításra szántak. A legtöbb ország ugyanis nem tudta kezelni a legfontosabb strukturális kihívásokat – derült ki az Európai Számvevőszék (ECA) friss jelentéséből, amelyet az Euronews idéz.

EU-csúcs
munkaerőpiac
Munkaerőpiaci reformok: sok állam nem élt jól a kapott összeggel / Fotó: AFP

A Covid–19-világjárványra válaszul létrehozott úgynevezett helyreállítási és rugalmassági eszköz (RRF) keretében az EU első alkalommal kötötte a tagállamoknak nyújtott finanszírozást gazdasági és szociális reformokhoz, többek között a munkaerő- és foglalkoztatáspolitika területén.

„Brüsszel az RRF-alapokkal arra ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy jelentős strukturális reformokat hajtsanak végre, és gazdaságukat rugalmasabbá tegyék” – jegyezte meg Ivana Maletic, a jelentésért felelős könyvvizsgáló. Hozzátette, hogy 

több ország nem tudott megválaszolni olyan kérdéseket, amelyek különösen fontosak az uniós polgároknak.

Az ECA ellenőrzése szerint az uniós országok nemzeti gazdaságélénkítési és alkalmazkodóképességi terveibe 98 különböző munkaerőpiaci reformot foglaltak bele, de a többségük nem felelt meg az elvárásoknak és az uniós jogszabályban meghatározott ambíciószintnek.

A reformok a kulcsfontosságú, úgynevezett országspecifikus ajánlásoknak csak 40 százalékát érintették lényegében, 26 százalékát csak kismértékben, 34 százalékát pedig egyáltalán nem.

Igazán szembetűnő volt azt találni, hogy a munkaerőpiacok területén az országspecifikus ajánlások lényegében kétharmadát egyáltalán nem vagy csak marginálisan kezelték az államok

– mondta Maletic a szerdai sajtótájékoztatóján.

Az ellenőrzés szerint egyes nemzeti reformok képesek voltak a munkaerőpiac strukturális kihívásainak kezelésére, mint például a munkanélküliségi biztosítás francia reformja, míg másoknak valószínűleg nem lesz tartós hatásuk, mint például a 2021-es német szociális garancia.

Azokban az országokban, ahol léptek az ügyben, „a reformok mintegy felére vonatkozóan eddig nincs bizonyíték arra, hogy kézzelfogható eredményekhez vezettek volna, vagy hatással lettek volna a tagállamok munkaerőpiacára”.

A javasolt reformok összességében ugyan elértek valamennyi eredményt, de a bevezetett munkaerőpiaci reformok tizede foglalkozik konkrét célokkal, például a nemek közötti egyenlőséggel, amely az RRF-rendeletben kiemelten szerepel.

Maletic felszólította az Európai Bizottságot, hogy 

  • hozzon létre mechanizmust a reformok eredményeinek értékelésére, továbbá 
  • biztosítsa, hogy a tagállamok a nemzeti terveknek megfelelően kezeljék a legfontosabb kihívásokat, valamint 
  • ellenőrizze a reformokban kitűzött célok és mérföldkövek teljesülését.

A bizottság részben elfogadta a pénzügyi ellenőrök ajánlásait, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „nincs jogalapja” arra, hogy a tagállamoktól új reformok és beruházások bevezetését követelje. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy

  • a nem kifejezetten e szakpolitikai területekre irányuló intézkedések is hozzájárulhatnak a munkaerőpiaccal kapcsolatos kihívások kezeléséhez, valamint hogy
  • a beruházások nem szerepeltek ebben az ellenőrzésben, de kulcsfontosságúak az ellenőrzés témája szempontjából releváns kihívások bizonyos típusainak (így a készségfejlesztés vagy aktív munkaerőpiaci intézkedések) kezelésében.

Vendégmunkások Magyarországon: óriási fordulat állt be, még a vietnámiaknak is búcsút inthetünk – ez áll a háttérben

Érezhetően visszaesett a vendégmunkások toborzása Magyarországon azóta, hogy tavaly év végén jelentősen szigorította a kormány az alkalmazásukat. Igaz, a piaci folyamatok sem indokolták a korábbi létszám fenntartását. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy a jövőben sem látunk már nagyobb felfutást, azaz tényleg komolyan gondolhatja a kormány, hogy magyarokkal próbálja pótolni a hiányzó munkaerőt.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.