Még idén eldőlhet a Google sorsa – a feldarabolást az egész technológiai ipar megérezné

Az elmúlt szűk egy évben két különböző amerikai bíróság is úgy ítélte meg, hogy a Google, a világ egyik legnagyobb technológiai vállalata, törvényt sértett. Az ítéletek a versenyjog megsértését állapították meg a keresőmotor és a digitális hirdetéstechnológia piacán. Ezt azóta több európai ország döntéshozó szervei, valamint cégvezetők is alátámasztották, támogatták. A washingtoni szövetségi bíróság 2024 augusztusában hozott ítéletet arról, hogy a Google illegálisan tartotta fenn monopolhelyzetét az internetes keresőpiacon, ami egyértelműen feszültséget okozott az állami szervek és a befektetők között.

A vállalat évi több milliárd dollárt fizetett annak érdekében, hogy keresőmotorja legyen az alapértelmezett opció a különböző böngészőkön és mobileszközökön. Ez a gyakorlat a döntés szerint kizárta a versenytársakat, és biztosította a Google számára a keresések közel 90 százalékának uralását. 2025 áprilisában a virginiai szövetségi bíróság megállapította, hogy a Google visszaélt helyzetével a digitális hirdetések piacán is. Az ítélet szerint a vállalat manipulálta a reklámpiac aukciós folyamatait, és olyan módon építette fel szolgáltatásait, hogy előnyhöz juttassa saját termékeit a versenytársak és a kiadók rovására. 

A fenti ítéletek globális szinten is ösztönözték a versenyhatóságokat. Az Európai Bizottság már 2023-ban arra a következtetésre jutott, hogy a Google hirdetéstechnológiai működése csak szerkezeti változtatásokkal – például tulajdonrészek eladásával – orvosolható. A Google felajánlotta az AdX csereplatform eladását, de ezt az európai kiadók és szabályozók elégtelennek ítélték. Az Egyesült Királyságban jelenleg 5 milliárd font értékű csoportos kereset zajlik a keresőpiaci dominancia miatt, illetve folyamatban van egy stratégiai versenypiaci vizsgálat is – számolt be a The Guardian.

Mire számíthat a Google, ha ítélnek felette? 

Az amerikai igazságügyi minisztérium most azt szorgalmazza, hogy a Google-t szerkezetileg is darabolják fel. A cél nem pusztán pénzbírság vagy viselkedésbeli változás, hanem a vállalat alapvető működési modelljének átalakítása. A javasolt intézkedések közé tartozik:

1. Szerkezeti szétválasztás: a hirdetéstechnológiai infrastruktúra feldarabolása, a Chrome böngésző és az Android operációs rendszer különválasztása. Az előbbire pedig már szemet is vetett a ChatGPT-t fejlesztő és gondozó OpenAI is, amely eddig a Microsofttal volt közeli együttműködésben.
2. Interoperabilitás és átláthatóság: lehetővé tenni, hogy a versenytársak hozzáférjenek a Google infrastruktúrájához, a felhasználók pedig könnyen válthassanak keresőmotor- vagy böngészőszolgáltatót.
3. Globális együttműködés: a szabályozói lépések összehangolása nemzetközi szinten, hogy elkerülhető legyen a szabályozási kiskapuk kihasználása.

A Google példája jól tükrözi a platformgazdaság jelenlegi kihívásait: a vállalat több kulcsterületen (keresés, böngészés, hirdetés, operációs rendszerek) is meghatározó szereplő, ami koncentrált hatalmat eredményezett. Ez a hatalom nemcsak a versenyt torzítja, hanem befolyással van a tájékoztatásra, a médiára és a demokratikus közbeszédre is – különösen az olyan technológiák térnyerése mellett, mint a generatív mesterséges intelligencia.

Ám nem szabad megfeledkezni a Google saját álláspontjáról sem. A cég képviselői már többször hangsúlyozták , hogy a vállalat egyes részeinek – például a Chrome-nak vagy az Androidnak – a hiánya kárt okozna: ezek leválasztása megváltoztatná üzleti modelljüket, növelné az eszközök költségeit, és aláásná az Android és a Google Play versenyképességét az Apple iPhone-jával és App Store-jával szemben. Mindezek mellett nehezebb lenne a Chrome biztonságát fenntartani. 

Bár az amerikai Igazságügyi Minisztérium már bíróság előtt kezdeményezte a Google feldarabolását, a folyamat várhatóan hosszadalmas lesz. A jelenlegi per még zajlik, és az elsőfokú döntés is legkorábban az év második felében várható. Még egy kedvező ítélet esetén is a Google fellebbezhet, így a végső döntés akár éveket is igénybe vehet, 

2025-ben már nagy valószínűséggel körvonalazódhat, milyen irányba halad a Google jövője: az első ítélet precedenst teremthet, és meghatározhatja, hogy valóban strukturális átalakítás vár-e a vállalatra, vagy csupán piaci és magatartásbeli korlátozások. Az idei év tehát vízválasztó lehet a Google történetében – még ha a gyakorlati következmények később következnek is be.