Bejelentette Magyarország V4-es partnere: mostantól levált az orosz kőolajról
Csehország történelmében első ízben már nincs rászorulva az orosz kőolajra, miután elkészült a TAL európai kőolajvezeték kibővítése – mondta Petr Fiala cseh miniszterelnök csütörtökön a közép-csehországi Nelahozevesben, a Nyugatról érkezett kőolaj központi elosztóhelyén.
Csehország ezzel újabb lépést tett energetikai függetlensége felé
– értékelte a cseh kormányfő.
Az ország vezetékhálózatát üzemeltető állami vállalat, a Mero igazgatója, Jaroslav Pantucek szerint Csehország a gyakorlatban most használja első ízben a kibővített TAL vezetéken keresztül az országba érkezett, nem orosz eredetű kőolajat.
„A nem orosz eredetű kőolaj első szállítmányai az olasz Trieszt kikötőből szerdán érkeztek meg Nelahozevesbe, a központi elosztóhelyre. A Mero csütörtök délután elkezdi ennek a kőolajnak a szállítását tulajdonosának, az Orlen Unipetrol társaságnak a Litvínovban működő finomítóba” – mondta a cseh cégvezető.
Több mint hatvanéves korszak ér véget azzal, hogy Csehország lemond az orosz kőolajról
Több mint 60 éven keresztül Csehország alapvetően Oroszországból, a Barátság kőolajvezetéken érkező szállításokkal fedezte olajszükségletét, ám a 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió után az ország kormánya döntött az orosz kőolajról való teljes leválásról.
Az orosz kőolaj pótlásához azonban ki kellett bővíteni az olasz Triesztet és a német Ingolstadtot összekötő TAL vezeték szállítási kapacitását a cseh igényeknek megfelelő mértékben. A TAL és az IKL csehek által használt kapacitása így évi 4 millió tonnáról 8 millió tonnára nőtt a bővítéssel. Ezt a kőolajat a nyugat-csehországi Litvínovban és Kralupy nad Vltavouban lévő kőolaj-finomítók fogják feldolgozni, melyek a lengyel Unipetrol birtokában vannak.
Mind a Barátság, mind az IKL vezeték csehországi szakaszát a Mero üzemelteti.
A cseh kormány 2022 novemberében döntött a TAL-PLUS projektről, reagálva az ukrajnai háborúra, a munkák pedig 2023 májusában kezdődtek el. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter elmondta azt is, hogy az 1,6 milliárd koronás (25,6 milliárd forint) költséget a Mero saját bevételeiből finanszírozta, így az a költségvetést nem terhelte.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.