A brit Csatorna- és folyókezelő ugyan alapvetően egy non-profit szervezet, mégis egyre inkább áthárítja a költségeket a vizek használóira, ugyanis a szervezet is egyre kisebb büdzséből gazdálkodik, miután a kormány csökkentette a támogatását – írja a Reuters. Akármennyire is különös, minden Londonban akár tömeges hajléktalanságot is eredményezhet.
Ez pedig egyre nehezebb helyzetbe sodorja azt a 35 ezer brit lakost, akik a folyókon, csatornákon hajókon laknak.
Klasszikus példa Emma Chonofsky helyzete. A nő Londontól 48 kilométerre északnyugatra él egy hajón. Panaszkodik, ugyanis a megelőző évi 900 font után harmadával, 1200 fontra nőtt az összeg, amit a hivatalnak be kell fizetnie.
Teljesen szétesett az anyagi helyzetem
– mondja. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a szén, a gázolaj, és más, az „Ethel the Unready” nevű hajójának fenntartásához szükséges anyagok ára is meredeken emelkedett. Nem is várható az árak csökkenése, ugyanis a hivatal által kezelt 2000 mérföldnyi vízi úton élők
Chonofsky tehát egyike annak a mintegy 7000 hajósnak, akik „folyamatosan cirkálónak” minősülnek, azaz 14 naponta mindenképpen mozgatnia kell hajóját. Ez olcsóbb megoldás, mint az állandó kikötés, de a frissen megváltott engedélye egy eddig ismeretlen felárat is tartalmaz: immár a folyamatos hajózás lehetőségéért is fizetni kell, ami szerinte nem korrekt, ugyanis véleménye szerint ez közszolgáltatás.
Nem szabad elfelejteni, azzal, hogy folyamatosan vízen vagyunk, a hatóságot is segítjük. Bejelentjük az esetleges károkat, figyeljük a partszakaszok állapotát is. Ha eltűnünk, az nagy kár lesz mindenki számára
– hangsúlyozta.
Még 2023-ban a brit kormány bejelentette, hogy 2027-re 52,6 millió fontról 31,5 millió fontra csökkenti a Csatorna- és Folyókezelő büdzséjét. „Az anyagok, a munkaerő és az infrastruktúra karbantartása is egyre drágább, miközben az állami támogatás csökken” – mondta Matthew Symonds, a szervezet egyik vezetője. Hozzátette, szerinte a hajósok még mindig jó helyzetben vannak, ugyanis nem hárítják rájuk a teljes költségnövekedést.
Az elöregedő csatornák karbantartása pedig igenis egyre nagyobb munkát jelent. „Mi azt szeretnénk, ha a következő generáció is hozzáférne ezekhez, így pedig mindenkinek egy kicsivel jobban a zsebébe kell nyúlnia” – fogalmazott.
A 31 éves Edward Crann szabadúszó kreatív tanácsadó a Reutersnek azt mondta, a járvány idején 39 ezer fontért vásárolta meg 18 méteres hajóját. „Saját tulajdont akartam, de a saját lakás a városban szóba sem jöhetett a londoni ingatlanárak mellett” – érvelt. Ugyanakkor elismerte, tény, hogy az egyre emelkedő díjak egyre többek számára már megfizethetetlenek. Szerinte ez folyamat a végén azzal fenyeget, hogy a tejes, a vizeken élő közösséget felszámolja. „Ez is benne van pakliban” – zárta nyilatkozatát lemondóan.
A Bloomberg által frissen közölt hivatalos adatok szerint a londoni lakbérek inflációja a két évvel ezelőtti szintre hűlt, ami arra utal, hogy az Egyesült Királyság fővárosában kezd enyhülni a lakhatási válság. Mielőtt azonban bárki azt gondolná, hogy ez fordulat, érdemes tisztában lenni a következőkkel.
Tény azonban, hogy ez a legvisszafogottabb növekedés 2023 májusa óta, illetve érzékelhető lassulás a tavaly év végi 11,5 százalékos csúcshoz képest. Pláne, hogy a havi, tehát a februári bázishoz képesti emelkedés mindössze 0,3 százalék volt.
A számok alapján az is megállapítható, hogy londoni lakbérinfláció közel két év óta először nem a legmagasabb Angliában. Ez a cím most Északkelet-Angliát illeti meg, ahol a lakbérek 9,4 százalékkal ugrottak meg egy év leforgása alatt. A brit főváros azonban továbbra is a legdrágább a bérlők számára, hiszen az itteni átlagos lakbér közel kétszerese az Egyesült Királyság átlagának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.