Kivérezteti a német kertészeket a minimálbér, kivételt kérnek
Aggodalommal figyelik Alsó-Szászország zöldség- és gyümölcstermelői, valamint a spárga- és bogyósgyümölcs-termelők a jelenlegi berlini koalíciós tárgyalásokat a koalíciós partner SPD azon követelése miatt, hogy a minimálbért 2026-tól 15 euró per óra szintre emeljék – írja a FruitVeB honlapja. Claus Schliecker, az alsó-szászországi gyümölcstermesztők szövetségének elnöke és Thorsten Flick, a spárga- és bogyósgyümölcs-szövetségek egyesületének ügyvezető igazgatója a tervezettel kapcsolatban szükségesnek tartja, hogy a mezőgazdaság mentesüljön a kötelező minimálbérre vonatkozó előírás alól. A két ágazati képviselő úgy látja, hogy a minimálbér emelése súlyosan veszélyezteti számos vállalkozás versenyképességét és egzisztenciáját.
A német zöldség- és gyümölcstermesztés fennmaradása érdekében külön szabályozásra van szükség a mezőgazdaságban és a kertészetben rövid távon foglalkoztatottak számára – fogalmaztak.
A minimálbér kivéreztette a szamócatermelők harmadát
Németországban a munkaigényes zöldség- és gyümölcságazatban a legnagyobb költségtényező a bérköltség, amely a működési költségek körülbelül 60 százalékát teszi ki.
A minimálbér 2015-ös bevezetése óta a spárgával foglalkozó vállalkozások közel 30 százaléka már feladni kényszerült a termelést, és a szamóca esetében is 30 százalék körüli a visszaesés.
Egy újabb emelés tovább súlyosbíthatja ezt a helyzetet. A problémára egy tavaly ősszel indított plakátkampánnyal is igyekeztek felhívni a figyelmet.
Mint kifejtették, nincsenek az állandó alkalmazottak minimálbére ellen, de szükség van erre a kivételre a betakarítási munkák esetében, hogy valamennyire versenyképesek maradjanak. Nem magáról a bérszintről van szó, hanem a minimálbér alóli kivételt olyan munkákra kellene megteremteni, amelyek nem igényelnek képzést, amelyek kiegészítő jövedelemforrást jelentenek, vagy amelyek idényjellegűek.
- Németországban a jelenlegi minimálbér 12,82,
- Romániában 4,87,
- Törökországban 3,75,
- Bulgáriában pedig 3,32 euró.
Az ágazati érdekképviseletek szerint egyértelműen érezni az Európán belüli és kívüli termelőkkel szembeni versenyhelyzet kedvezőtlenné válását. Ez először a málnaágazatot érintette, amely azóta szinte teljesen megszűnt, miközben a termés egyre inkább Egyiptomból és Spanyolországból érkezik.
Környezeti hátrányok
Claus Schliecker szerint az ígért politikai változásokhoz nem elég a politikusokat leváltani, a politikának is változnia kell, ugyanis a növekvő munkaerőköltségek drágítják a termékeket, és további nyomás alá helyezik a német vállalkozásokat.
Schliecker a fogyasztókra és a környezetre gyakorolt hátrányokra is felhívja a figyelmet.
A termelés külföldre költöztetése olyan problémákkal jár, mint a növényvédő szerek ellenőrizetlen használata, a hosszabb szállítási útvonalak és a megkérdőjelezhető munkakörülmények.
„Mi egészséges élelmiszereket termelünk a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz, és az élelmezésbiztonsághoz is fontos a hozzájárulásunk. Minden fogyasztónak meg kell tudnia engedni magának a német gyümölcsöt és zöldséget” – hangsúlyozták az érdekképviseletek vezetői.
Idénymunka és alkalmi munkavállalás tehernövekedés után: ki szedi le a termést?
Szigorodnak az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályai, ez pedig nehéz helyzetbe hozza a zöldség-gyümölcs ágazatot – állítja a FruitVeB. A szakmaközi szervezet jogszabály-módosítást kezdeményez az ellehetetlenülés elkerülése érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.