Kivérezteti a német kertészeket a minimálbér, kivételt kérnek
Aggodalommal figyelik Alsó-Szászország zöldség- és gyümölcstermelői, valamint a spárga- és bogyósgyümölcs-termelők a jelenlegi berlini koalíciós tárgyalásokat a koalíciós partner SPD azon követelése miatt, hogy a minimálbért 2026-tól 15 euró per óra szintre emeljék – írja a FruitVeB honlapja. Claus Schliecker, az alsó-szászországi gyümölcstermesztők szövetségének elnöke és Thorsten Flick, a spárga- és bogyósgyümölcs-szövetségek egyesületének ügyvezető igazgatója a tervezettel kapcsolatban szükségesnek tartja, hogy a mezőgazdaság mentesüljön a kötelező minimálbérre vonatkozó előírás alól. A két ágazati képviselő úgy látja, hogy a minimálbér emelése súlyosan veszélyezteti számos vállalkozás versenyképességét és egzisztenciáját.
A német zöldség- és gyümölcstermesztés fennmaradása érdekében külön szabályozásra van szükség a mezőgazdaságban és a kertészetben rövid távon foglalkoztatottak számára – fogalmaztak.
A minimálbér kivéreztette a szamócatermelők harmadát
Németországban a munkaigényes zöldség- és gyümölcságazatban a legnagyobb költségtényező a bérköltség, amely a működési költségek körülbelül 60 százalékát teszi ki.
A minimálbér 2015-ös bevezetése óta a spárgával foglalkozó vállalkozások közel 30 százaléka már feladni kényszerült a termelést, és a szamóca esetében is 30 százalék körüli a visszaesés.
Egy újabb emelés tovább súlyosbíthatja ezt a helyzetet. A problémára egy tavaly ősszel indított plakátkampánnyal is igyekeztek felhívni a figyelmet.
Mint kifejtették, nincsenek az állandó alkalmazottak minimálbére ellen, de szükség van erre a kivételre a betakarítási munkák esetében, hogy valamennyire versenyképesek maradjanak. Nem magáról a bérszintről van szó, hanem a minimálbér alóli kivételt olyan munkákra kellene megteremteni, amelyek nem igényelnek képzést, amelyek kiegészítő jövedelemforrást jelentenek, vagy amelyek idényjellegűek.
- Németországban a jelenlegi minimálbér 12,82,
- Romániában 4,87,
- Törökországban 3,75,
- Bulgáriában pedig 3,32 euró.
Az ágazati érdekképviseletek szerint egyértelműen érezni az Európán belüli és kívüli termelőkkel szembeni versenyhelyzet kedvezőtlenné válását. Ez először a málnaágazatot érintette, amely azóta szinte teljesen megszűnt, miközben a termés egyre inkább Egyiptomból és Spanyolországból érkezik.
Környezeti hátrányok
Claus Schliecker szerint az ígért politikai változásokhoz nem elég a politikusokat leváltani, a politikának is változnia kell, ugyanis a növekvő munkaerőköltségek drágítják a termékeket, és további nyomás alá helyezik a német vállalkozásokat.
Schliecker a fogyasztókra és a környezetre gyakorolt hátrányokra is felhívja a figyelmet.
A termelés külföldre költöztetése olyan problémákkal jár, mint a növényvédő szerek ellenőrizetlen használata, a hosszabb szállítási útvonalak és a megkérdőjelezhető munkakörülmények.
„Mi egészséges élelmiszereket termelünk a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz, és az élelmezésbiztonsághoz is fontos a hozzájárulásunk. Minden fogyasztónak meg kell tudnia engedni magának a német gyümölcsöt és zöldséget” – hangsúlyozták az érdekképviseletek vezetői.
Idénymunka és alkalmi munkavállalás tehernövekedés után: ki szedi le a termést?
Szigorodnak az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szabályai, ez pedig nehéz helyzetbe hozza a zöldség-gyümölcs ágazatot – állítja a FruitVeB. A szakmaközi szervezet jogszabály-módosítást kezdeményez az ellehetetlenülés elkerülése érdekében.
