Németország káoszban: magyar vágányra lökheti Friedrich Merzet Donald Trump

Friedrich Merzzel másodszor fordul meg a világ, illetve Németország, mióta a februári szövetségi választás kancellárvárományossá avatta. Még mindig nem kancellár, de a távozó törvényhozással három hete történelmi fordulatot jelentő költekezési csomagot fogadtatott el, és mielőtt még kormánykoalíciója felállhatna, úgy néz ki, külgazdasági hátraarcot kell végrehajtani – elemez a Bloomberg. A német gazdaság rossz bőrben van, rossz kilátásokkal, ha valami nem változik.

Mindkét fordulathoz erősen van köze Donald Trump januárban hivatalba lépett amerikai elnöknek.

A takarékosságot garantáló adósságfékkel azért kellett szakítania Németországnak, mert

1. Trump világossá tette, az amerikaiak túl sokat áldoztak az európai biztonságra, a kontinens NATO-tagjainak eztán fel kell fegyverezni magukat,
2.  és az Európai Unió egészének megrendült a versenyképessége, a német gazdaság pedig a recesszió szélén tántorog és beruházásokra van szüksége.

Az ország külgazdasági stratégiáját most azért kell hirtelen átgondolni, mert 

1. Trump vámháborújának részeként Washington súlyos tarifákat sózott az európai árukra is, ami Európa iparházát, Németországot különösen érzékenyen érinti, 
2. és mert ipara tántorgása közepette Németországnak amúgy is van min töprengenie.

Német gazdaság: a Zöldek szólítják fel Merzet realista gondolkodásra, akik úton-útfélen belerúgtak Kínába

Merz még nem reagált az új amerikai vámbejelentésekre.

Robert Habeck, a szociáldemokraták vezette távozó kormánykoalíció Zöld párti gazdasági minisztere igen, szerinte a következő kormánynak szakítania kell az 1990-es évek feltételezéseivel.

– idézte Habecket a Bloomberg. 

A „realitás radikális átgondolására” hivatkozásnak némi külön bájt ad, hogy Habeck annak a radikálisan orosz- és Kína-ellenes pártnak a vezetője, amelynek társelnöke és külügyminisztere, Annalena Baerbock úgy utazott tárgyalni tavaly Pekingbe, hogy kioktatta a helyi partnereket, amiért látványos mellőzésben részesült, és diktátornak nevezte a kínai elnököt.

Merz ezt nem jól készítette elő, ha amerikai zárás után keleti nyitásra készülne

Merznek pedig most könnyen lehet, hogy pont az ellenkező irányba kell elindulnia. Vagy újra kell gondolnia a saját régi ellenkezését a szorosabb kínai kapcsolatokkal szemben (a magyar keleti nyitás útjára lépve) és/vagy új piacokat találni az exportfüggő német gazdaság számára – írja a Bloomberg.

Az idegenkedésének a kínai házasodással szemben még a közelmúltban is hangot adott, egyúttal hitet téve az Egyesült Államok mellett. A februári választások előtt üzleti vezetőket óvott attól, hogy túl nagy kitettséget vállaljanak Kínával szemben – tulajdonképp lebeszélte őket a kínai befektetésektől.

Az eseményen a Bloomberg forrásai szerint jelen volt a kínai nagykövet Deng Hongbo is, aki Merz ezen szavait hallva sietve távozott.

Miközben nehézségekbe futnak a koalíciós tárgyalások a szociáldemokratákkal, az események gyorsan haladnak, nem várva meg az új német kormány megalakulását.

Merz kereszténydemokratái, a CDU–CSU szövetség és a majdani koalíciós partner szociáldemokraták máris veszítenek a népszerűségükből, és előretörnek a választási második jobboldaliak, az AfD, akiket az előrehozott adósságfék-szavazással rekesztettek ki a történelmi döntésből. A CDU–CSU előnye a támogatottságban három százalékpontra szűkült az AfD-vel szemben. (Egy szombaton közzétett poll szerint pedig az AfD be is érte őket.)

Példa rá, hogy a német politika a magyarok kijelölte útra lép a migráció ügyében végrehajtott félfordulat. Ettől a hagyományos német pártok nem váltak barátibbá Budapesttel szemben. Hónapok alatt kiderülhet, erős gazdasági kényszerek okozhatnak-e ebben módosulást. 

Németország a legkitettebb a nagy gazdaságok közül a külkereskedelemnek

Miért állítják Merzet kikerülhetetlen dilemma elé a német áruk amerikai piacra jutását nehezítő új vámok? A Bloomberg számokkal szemlélteti.

Ha megnézzük, milyen súllyal szerepel a külkereskedelem a legnagyobb gazdaságok GDP-jében, azt találjuk, hogy Németország – ahol évek óta az orosz és a kínai függés csökkentésének sürgetésétől zajos a politika és a sajtó – a leginkább függő, hisz náluk a legnagyobb az arány:

• Németország 83 százalék, 
• Franciaország 71, 
• Kanada 67, 
• Olaszország 66, 
• Egyesült Királyság 64, 
• Japán 45, 
• Kína 37, 
• USA 25.