Ma is vérfürdő vár az európai tőzsdékre
Ismét bezuhantak a főbb ázsiai részvényindexek szerdán, miután életbe léptek Donald Trump elnök Kínára kivetett, elképesztő mértékű, 104 százalékos vámjai. Az európai részvénypiac ma is megszenvedi a vámháborút. Brutális eladási hullám söpört végig az amerikai államkötvények piacán is, a külföldi befektetők menekülnek az amerikai eszközökből.
Az amerikai dollár gyengült a menedékvalutákkal szemben, miközben a kínai jüan nem sokkal a 2007 vége óta mért legalacsonyabb szint fölött mozgott. Peking a kereskedelmi háború súlyos eszkalációja közepette engedte tovább gyengülni a valutát.
Vörösben nyithatnak az európai indexek
Kevés eszköz menekült meg a piacokat elárasztó recessziós félelmek elől,
- az olajárak például csaknem 4 százalékkal zuhantak.
- A fájdalom várhatóan Európára is átterjed, az Euro Stoxx 500 határidős jegyzései 3,7 százalékos nyitáskori esést jeleznek előre.
- Az S&P 500 és a Nasdaq határidős indexei egyaránt 1,6 százalékkal estek.
Az éjszaka folyamán Washington megerősítette, hogy a Kínából származó importtermékekre kivetett 104 százalékos vámok a tervek szerint lépnek hatályba, európai idő szerint ma hajnalban. A határidő lejárt anélkül, hogy új fejlemény történt volna a kereskedelmi fronton.
Az Egyesült Államok és Kína egy példátlan és drága szembenállásba ragadt bele, úgy tűnik, egyik fél sem hajlandó meghátrálni
– mondta a Reutersnek Ting Lu, a Nomura vezető kínai közgazdásza. „Tekintettel a rendkívül gyorsan változó helyzetre, lehetetlen észszerűen megbecsülni a jelenlegi amerikai–kínai kereskedelmi háború Kína gazdaságára gyakorolt hatását” – tette hozzá.
A vámokkal kapcsolatos folyamatosan változó hírek és a világ két legnagyobb gazdasága közötti elhúzódó kereskedelmi háború réme erős volatilitást váltott ki a pénzügyi piacokon. Az S&P 500 index tegnap az elmúlt ötven év egyik legnagyobb fordulatát produkálta: pozitív nyitás után 4,2 százalékpontos eséssel zárt.
Az index összesen 5,8 ezermilliárd dollárt veszített értékéből négy nap alatt – ez a legsúlyosabb négynapos veszteség az 1950-es évek óta, amióta az index létezik.
Trump elnök kedden késő délután azt mondta, hogy Kína manipulálja a valutáját, hogy megvédje magát a vámok hatásaitól, de úgy véli, Kína előbb-utóbb mégis meg fog állapodni.
Részvénypiac: ismét beszakadtak az ázsiai indexek
Kína vezető részvényindexe, a blue chipeket tömörítő
- CSI300 0,3 százalékos emelkedéssel zárta a napot, ledolgozva korábbi veszteségeit – feltehetően Peking folyamatos piaci támogatásának köszönhetően.
- Ezzel szemben Hongkong Hang Seng indexe 1,6 százalékot esett.
- Az MSCI ázsiai–csendes-óceáni régiót lefedő, részvényindexe (Japán nélkül számolva) 1,9 százalékkal gyengült.
- Ázsia más tőzsdéin is vörösben úsztak a monitorok. A japán Nikkei 3,6 százalékot zuhant annak ellenére, hogy szerdán még 6 százalékkal emelkedett a lehetséges japán–amerikai kereskedelmi megállapodás reményében.
- A tajvani részvények 4,6 százalékkal estek még úgy is, hogy a kormány aktiválta 15 milliárd dolláros stabilizációs alapját.
A JPMorgan elemzői szerint az USA által Kínára kivetett vámok gyors eszkalációja már önmagában elegendő ahhoz, hogy a világgazdaság recesszióba sodródjon.
Tekintettel az USA Kínából származó importjára, a vámintézkedés egyedül is döbbenetes, 400 milliárd dolláros adóemelésnek felel meg az amerikai háztartások és vállalkozások számára
– írták ügyfeleiknek küldött jelentésükben. „A jüan árfolyama valószínűleg leeresztő szelep lesz a kínai döntéshozók kezében.” A jegybank szerdán 7,2066-es szinten határozta meg a jüan irányadó árfolyamát az amerikai dollárral szemben – ez a leggyengébb szint 2023 szeptembere óta.
Az amerikai államkötvénypiacon a 10 éves referenciahozam 24 bázisponttal 4,501 százalékra emelkedett, így három nap alatt már összesen 51 bázispontot ugrott.
A 30 éves kötvényhozam 28 bázisponttal 5,023 százalékra emelkedett, ami a 2023 vége óta mért legmagasabb szint.
Ismét népszerűek a menedékdevizák, szakad az olajár
A devizapiacokon a menedékdevizák, mint a jen és a svájci frank, ismét keresettek lettek:
- a dollár 0,8 százalékkal, 145,10 jenre,
- a svájci frankkal szemben 0,5 százalékkal, 0,8430-re esett vissza.
Az új-zélandi központi bank 25 bázisponttal, 3,5 százalékra csökkentette az alapkamatot, és jelezte, hogy a globális kereskedelmi akadályok miatt további, akár jelentősebb kamatvágások is lehetségesek.
Az olajárak szerdán csaknem 4 százalékkal zuhantak a kínai kereslettel kapcsolatos aggodalmak miatt.
- A Brent 3,7 százalékkal, 60,50 dollárra esett hordónként,
- az amerikai WTI 4,1 százalékkal, 57,16 dollárra csökkent.
Az arany visszanyerte emelkedő lendületét, és legutóbb 0,7 százalékkal unciánként 3005 dollárra drágult.
