késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Románia, Szlovákia – eljött az igazság pillanata: keserűség a boltokban
Költekezésből fogyasztást csinálni könnyű, de végül ez se lesz ingyen – ezt a keserű igazságot a magyarok már a legutóbbi szocialista kormányok idején megtanulták. Két szomszédos országban épp megszorításokra kényszerülnek, és mi sem igazolja jobban az előző tétel igazságát, mint Románia és Szlovákia a magyar számokkal egy időben közzétett kiskereskedelmi adatai. Ezek a számok a bolti forgalmat tartalmazzák, a szolgáltatásokat nem, a fogyasztás és az életszínvonal alakulásáról azonban markáns képet adnak.
A legjobban szemlélteti, mi történt, a romániai kiskereskedelem éves alakulását mutató lenti grafikon.
Első pillantásra látszik a meredek felfutás, majd az egyértelmű és tartós visszafordulás.
Az év végi elnök- és parlamenti választásokhoz időzítve a román politika hatalmas mennyiségű pénzt lökött ki a háztartásokhoz, aminek meg is lett az eredménye. Szeptemberben a boltokban már majdnem 11 százalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban, ebben az időszakban Magyarországon újabb hullámhegyre ért a „bezzeg-romániázás”.
A pénz elfogyott, a választás megvolt – bár az elnökválasztás eredményét megsemmisítették, miután a hagyományos politikai elit hatalmas vereséget szenvedett, és májusban új voksolás jön –, az új kormány megalakult. És az új ciklus annak rendje és módja szerint megszorításokkal kezdődött (amelyeket a kormánykoalíció magyar pénzügyminiszterének kell levezényelnie). Merthogy a román külkereskedelmi ás költségvetési mérleg hatalmas deficitekbe szaladt az adósságot növelő költekezés miatt (Magyarországon is ismerős a 2022-től kezdődő évekből), ami még Brüsszelben is kiverte a biztosítékot.
Ennek is meglett az eredménye. Az éves visszatekintésű kiskereskedelmi statisztikából a korábbi költekezés hatása lassan apad ki, de biztosan. Önmagában a grafikonból kiolvasható, hogy még nem a legrosszabb számokat látjuk: a nyári adatokat már a tavaly nyári meredek felfutáshoz mérve fogják számolni. A pénzpótlás elapadt, sőt folynak a megszorítások, és így utánpótlásra sem számíthatnak a romániai háztartások, így az év közepére elérhetnek oda, hogy csökkenő fogyasztásról adnak számot az adatok.
A 2023 elejéhez mért éves román szám még mindig 3,3 százalékos növekedést mutat a kiskereskedelmi forgalomban: most, az év első hónapjaiban „értek össze” a magyar teljesítménnyel. Kétség sem fér hozzá, hogy innentől (ha még nem is márciustól, de ezt követően) fordul a kocka. A román háztartások helyzete ugyanis legalábbis nem javul, sőt (az éves bázishatás pedig biztosan ellene dolgozik), a magyaroké viszont igen.
Románia, Szlovákia: költségvetési megszorítás, Közép-Európa egészében – van még más is
Itt érdemes említeni egy érdekes összefüggést, amiről eddig nem esett szó, pedig fontos: a fogyasztást az inflációs trendek is befolyásolják (összefüggésben a bérek alakulásával), nem csak a kormányzati költekezés vagy megszorítás. De ehhez előbb a friss, ropogós statisztikai tények:
- A magyar kiskereskedelmi forgalom februárban 0,2 százalékkal kisebb lett a januárinál, éves alapon azonban 3,3 százalékkal, az éve első két hónapjában összesen 4 százalékkal nőtt. A trend az elmúlt egy évben 5 százalék körüli növekedés.
- A román bolti fogyasztás 1 százalékkal csökkent a januárihoz képes, az éves emelkedés még mindig 3,3 százalék, a trend: hanyatlás.
- Szlovákia, ahol ha lehet még Romániánál is „csípősebben” ütöttek be a megszorítások, 0,8 százalékos havi zsugorodást jelentett be, éves szinten 2,6 százalékos a zakó, a trend: nyolc hónapnyi emelkedés után sokkszerű beszakadás.
- Talán unalmas, hogy mindenütt hasonló a történet, a lengyeleknél 1,2 százalék havi visszaesés történt, ami meglepetésre 0,2 százalékos éves csökkenést is okozott – az elmúlt egy év trendje négy százalék körüli növekedés, látható elbizonytalanodással az ősz óta.
- Az euróövezetben négy hónapnyi havi esés-stagnálás után a február 0,3 százalékos emelkedést mutatott, a trend: augusztus óta 2-3 százalékos növekedés.
Az ígért összefüggés: az infláció mindenütt megemelkedett az elmúlt hónapokban, ezt követték a fenti visszaesések a fogyasztásban februárban.
Az ígért összefüggés: az infláció mindenütt megemelkedett a korábbi hónapokban, a fenti februári fogyasztáscsökkenések ezt követték.
A gazdaságban nem fizikai összefüggések működtek – az euróövezet ebben az esetben is kivétel –, de a háztartásoktól logikus reakció, hogy csökkentik a fogyasztásukat, ha azt látják: gyorsabban drágul minden. Különösen, amikor olyan friss fájó emlékekkel rendelkeznek, mint most: a 2023-as inflációs cunamit okozó energiaválságról.
Kiskereskedelem, fogyasztás Magyarországon: az árrésstop fordulatot hozhat, nem csak az inflációban
A fenti összefüggés visszafelé is működik, bár nem feltétlenül ugyanolyan gyorsan (az infláció tavalyi visszazuhanása nem turbózta fel a fogyasztást, az európaiak óvatosak maradtak).
A speciális magyar esetben: az infláció nálunk várt visszacsökkenése feltehetően még akkor is emelkedő kiskereskedelmi forgalomhoz vezetne, ha a kormányzat nem indított volna be gazdaságsegítő programokat (de indított). A fogyasztás elbizonytalanodását ugyanis a felpörgő infláció okozta, ami ellen a kormány már márciusban bevetette az árréstopot. Ez olyan gyors árcsökkenést idézett elő, ami meglátszhat már a kedden publikálandó márciusi inflációs adatokban is, de az áprilisiakban biztosan.
Az MBH elemzése így látja a közeljövőt: „A havi alapú lassulás az üzletek széles körére kiterjed, míg az éves növekedést az élelmiszer-kereskedelem és a gyógyszer és illatszer kategóriák húzták. Üzletvezetői és kiskereskedelmi ingatlan tulajdonosok elmondása szerint a márciusi adatok sem lesznek erősek, és a forgalom dinamikája inkább hasonlít a februárihoz, mint a januárihoz, ráadásul a tavaly márciusi forgalmat a húsvét is erősítette, így emiatt idén egy erős bázishatásra is számítani lehet. A mi várakozásunk ugyanakkor az, hogy a kiskereskedelmi árrésstop március 17-i bevezetése a gyengébb február és március első egy-két hete után a forgalom újbóli növekedését okozza majd, vagyis a növekvő trend szempontjából a februári adat egy egyszeri negatív korrekciónak tűnik.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.