Románia, Szlovákia – eljött az igazság pillanata: keserűség a boltokban
Költekezésből fogyasztást csinálni könnyű, de végül ez se lesz ingyen – ezt a keserű igazságot a magyarok már a legutóbbi szocialista kormányok idején megtanulták. Két szomszédos országban épp megszorításokra kényszerülnek, és mi sem igazolja jobban az előző tétel igazságát, mint Románia és Szlovákia a magyar számokkal egy időben közzétett kiskereskedelmi adatai. Ezek a számok a bolti forgalmat tartalmazzák, a szolgáltatásokat nem, a fogyasztás és az életszínvonal alakulásáról azonban markáns képet adnak.
A legjobban szemlélteti, mi történt, a romániai kiskereskedelem éves alakulását mutató lenti grafikon.
Első pillantásra látszik a meredek felfutás, majd az egyértelmű és tartós visszafordulás.
Az év végi elnök- és parlamenti választásokhoz időzítve a román politika hatalmas mennyiségű pénzt lökött ki a háztartásokhoz, aminek meg is lett az eredménye. Szeptemberben a boltokban már majdnem 11 százalékkal költöttek többet, mint egy évvel korábban, ebben az időszakban Magyarországon újabb hullámhegyre ért a „bezzeg-romániázás”.
A pénz elfogyott, a választás megvolt – bár az elnökválasztás eredményét megsemmisítették, miután a hagyományos politikai elit hatalmas vereséget szenvedett, és májusban új voksolás jön –, az új kormány megalakult. És az új ciklus annak rendje és módja szerint megszorításokkal kezdődött (amelyeket a kormánykoalíció magyar pénzügyminiszterének kell levezényelnie). Merthogy a román külkereskedelmi ás költségvetési mérleg hatalmas deficitekbe szaladt az adósságot növelő költekezés miatt (Magyarországon is ismerős a 2022-től kezdődő évekből), ami még Brüsszelben is kiverte a biztosítékot.
Ennek is meglett az eredménye. Az éves visszatekintésű kiskereskedelmi statisztikából a korábbi költekezés hatása lassan apad ki, de biztosan. Önmagában a grafikonból kiolvasható, hogy még nem a legrosszabb számokat látjuk: a nyári adatokat már a tavaly nyári meredek felfutáshoz mérve fogják számolni. A pénzpótlás elapadt, sőt folynak a megszorítások, és így utánpótlásra sem számíthatnak a romániai háztartások, így az év közepére elérhetnek oda, hogy csökkenő fogyasztásról adnak számot az adatok.
A 2023 elejéhez mért éves román szám még mindig 3,3 százalékos növekedést mutat a kiskereskedelmi forgalomban: most, az év első hónapjaiban „értek össze” a magyar teljesítménnyel. Kétség sem fér hozzá, hogy innentől (ha még nem is márciustól, de ezt követően) fordul a kocka. A román háztartások helyzete ugyanis legalábbis nem javul, sőt (az éves bázishatás pedig biztosan ellene dolgozik), a magyaroké viszont igen.
Románia, Szlovákia: költségvetési megszorítás, Közép-Európa egészében – van még más is
Itt érdemes említeni egy érdekes összefüggést, amiről eddig nem esett szó, pedig fontos: a fogyasztást az inflációs trendek is befolyásolják (összefüggésben a bérek alakulásával), nem csak a kormányzati költekezés vagy megszorítás. De ehhez előbb a friss, ropogós statisztikai tények:
- A magyar kiskereskedelmi forgalom februárban 0,2 százalékkal kisebb lett a januárinál, éves alapon azonban 3,3 százalékkal, az éve első két hónapjában összesen 4 százalékkal nőtt. A trend az elmúlt egy évben 5 százalék körüli növekedés.
- A román bolti fogyasztás 1 százalékkal csökkent a januárihoz képes, az éves emelkedés még mindig 3,3 százalék, a trend: hanyatlás.
- Szlovákia, ahol ha lehet még Romániánál is „csípősebben” ütöttek be a megszorítások, 0,8 százalékos havi zsugorodást jelentett be, éves szinten 2,6 százalékos a zakó, a trend: nyolc hónapnyi emelkedés után sokkszerű beszakadás.
- Talán unalmas, hogy mindenütt hasonló a történet, a lengyeleknél 1,2 százalék havi visszaesés történt, ami meglepetésre 0,2 százalékos éves csökkenést is okozott – az elmúlt egy év trendje négy százalék körüli növekedés, látható elbizonytalanodással az ősz óta.
- Az euróövezetben négy hónapnyi havi esés-stagnálás után a február 0,3 százalékos emelkedést mutatott, a trend: augusztus óta 2-3 százalékos növekedés.
Az ígért összefüggés: az infláció mindenütt megemelkedett az elmúlt hónapokban, ezt követték a fenti visszaesések a fogyasztásban februárban.
Az ígért összefüggés: az infláció mindenütt megemelkedett a korábbi hónapokban, a fenti februári fogyasztáscsökkenések ezt követték.
A gazdaságban nem fizikai összefüggések működtek – az euróövezet ebben az esetben is kivétel –, de a háztartásoktól logikus reakció, hogy csökkentik a fogyasztásukat, ha azt látják: gyorsabban drágul minden. Különösen, amikor olyan friss fájó emlékekkel rendelkeznek, mint most: a 2023-as inflációs cunamit okozó energiaválságról.
Kiskereskedelem, fogyasztás Magyarországon: az árrésstop fordulatot hozhat, nem csak az inflációban
A fenti összefüggés visszafelé is működik, bár nem feltétlenül ugyanolyan gyorsan (az infláció tavalyi visszazuhanása nem turbózta fel a fogyasztást, az európaiak óvatosak maradtak).
A speciális magyar esetben: az infláció nálunk várt visszacsökkenése feltehetően még akkor is emelkedő kiskereskedelmi forgalomhoz vezetne, ha a kormányzat nem indított volna be gazdaságsegítő programokat (de indított). A fogyasztás elbizonytalanodását ugyanis a felpörgő infláció okozta, ami ellen a kormány már márciusban bevetette az árréstopot. Ez olyan gyors árcsökkenést idézett elő, ami meglátszhat már a kedden publikálandó márciusi inflációs adatokban is, de az áprilisiakban biztosan.
Az MBH elemzése így látja a közeljövőt: „A havi alapú lassulás az üzletek széles körére kiterjed, míg az éves növekedést az élelmiszer-kereskedelem és a gyógyszer és illatszer kategóriák húzták. Üzletvezetői és kiskereskedelmi ingatlan tulajdonosok elmondása szerint a márciusi adatok sem lesznek erősek, és a forgalom dinamikája inkább hasonlít a februárihoz, mint a januárihoz, ráadásul a tavaly márciusi forgalmat a húsvét is erősítette, így emiatt idén egy erős bázishatásra is számítani lehet. A mi várakozásunk ugyanakkor az, hogy a kiskereskedelmi árrésstop március 17-i bevezetése a gyengébb február és március első egy-két hete után a forgalom újbóli növekedését okozza majd, vagyis a növekvő trend szempontjából a februári adat egy egyszeri negatív korrekciónak tűnik.”
