Szorul a hurok: Peking megtiltaná, hogy a Shein külföldön terjeszkedjen

A kínai kormánynak nagyon nem tetszik, hogy a Shein Kínán kívülre helyezné gyártásának egy részét. Peking igyekszik fékezni a gyártóipar elvándorlását, melyet Donald Trump újabb büntetővámjai is ösztönözhetnek. A kínai Kereskedelmi Minisztérium nemcsak a Sheint, hanem más vállalatokat is megkeresett azzal a kéréssel, hogy ne diverzifikálják ellátási láncaikat, és ne kezdjék meg a gyártás kihelyezését más országokba. A minisztérium állítólag közvetlenül a Trump által bejelentett kölcsönös vámintézkedések előtt lépett.

Válaszul a kormányzati nyomásra a Shein felfüggesztette azokat a gyárlátogatásokat, amelyeket főbb kínai beszállítóinak szervezett Vietnámban és más délkelet-ázsiai országokban. Az ilyen túrák célja korábban az volt, hogy előkészítsék a potenciális áthelyezéseket. A hír után több, a Shein ellátási láncához kapcsolódó kínai vállalat részvénye is esett: a minőség-ellenőrzési szolgáltatásokat nyújtó Guangzhou Jiacheng International Logistics papírjai 7,7 százalékkal, míg az okosraktározási technológiát fejlesztő Kengic Intelligent Technology részvényei 2,7 százalékkal gyengültek – számolt be a Bloomberg.

A változás érdemi áremelkedést okozhat olyan platformokon, mint a Shein vagy a konkurens Temu, melyeket eddig sok amerikai vásárló részesített előnyben az Amazonnal szemben.

A Shein alkalmazkodna Amerikához

Elemzők szerint Peking lépése nemcsak a hazai munkahelyek védelméről szól, hanem egyre élesebb ellentétre is rávilágít a kínai állam és az exportorientált vállalatok között. Miközben a vállalatok – köztük a Shein – a gyártás kiszervezésével próbálnak alkalmazkodni az emelkedő költségekhez, a kormány igyekszik őket belföldön tartani. A Trump-adminisztráció első ciklusa idején több kínai cég már sikeresen elkerülte a vámokat: ma már például Kambodzsa gyártóüzemeinek több mint fele kínai tulajdonban van.

A mostani beavatkozás azonban azt jelezheti, hogy Peking ezúttal kevésbé lesz elnéző az ilyen megoldásokkal szemben. Mivel a legtöbb kínai termék legalább 54 százalékos amerikai importvámmal szembesül, az ellátási láncokban részt vevő vállalatok egyre nagyobb nyomás alá kerülnek – vagy viselik a többletköltséget, vagy költöztetik a gyártást.