Így nézne ki Moszkva szerint a jövőben Ukrajna - térkép is készült róla

Vlagyimir Putyin orosz államfő és Steve Wittkoff, az amerikai elnök különmegbízottja Szentpéterváron április közepén négy és fél óra hosszat tárgyaltak. Munkamegbeszélés volt, tárgyszerű légkörben, az egyetlen téma, amelyről tájékoztattak: Ukrajna, illetve valószínűleg Ukrajna felosztása. 

Putyin oldalán a két legilletékesebb segítője ült: külpolitikai és kétoldalú kapcsolatok ügyében Jurij Uszakov egykori washingtoni nagykövet és Kirill Dmitrijev, a legnagyobb orosz állami alapkezelő vezetője, aki a (világ)gazdasági ügyek szakértője. Hogy miben maradtak, azt nem közölték. Mindkét oldalról elhangzott, elégedettek a tárgyalások menetével. Az, hogy „egyenlőtlen” volt a felállás, hiszen orosz részről maga az elnök vezette a tárgyalást, jelzi, hogy Putyin nem adja ki a kezéből az Ukrajna-kérdés megoldását. 

Sokatmondó, hogy 

amelyben az északkelet-ukrajnai Szumi városa elleni kettős Iszkander taktikai ballisztikusrakéta-támadást végrehajtó Moszkvát marasztalták volna el. Az ukránok és a Nyugat nagy része szerint polgári célpontokat támadtak az oroszok a többtucatnyi halálos áldozatot követelő rakétacsapásokkal. Moszkva ellenben azt állítja: bizonyítékai vannak rá, hogy a megtámadott polgári intézményben, egy étteremben vezető NATO-tisztek tanácskoztak vezető ukrán katonákkal.   

Ukrajna felosztása – Moszkva szerint

A jövő Ukrajnája? Margarita Szimonjan, az orosz médiavilág egyik kulcsszemélyisége, az RT médiaholding vezetője, aki jó kapcsolatokat ápol az ország legfelső vezetésével, a következőképpen képzeli el a jövőbeni Ukrajnát. A térképet a Kreml-közeli Vojennoe Obozrenyije (Katonai Megfigyelő) nevű szakportál is közzétette. (Később eltávolították az oldalt.) Bal oldalon a kék szín a maradék Ukrajna, jobb oldalt az orosz határ mentén, alul a Fekete-tengeri partvidék, több száz kilométernyi széles ütközőzóna ukrán területen és a harmadik rész: az Oroszországba bekebelezett részek, a Krím félsziget, a négy (öt vagy hat) nagymegye (Donyeck, Luganszk, Zaporizzsja és Herszon). 

• A maradék Ukrajna (fénykorában több mint 600 ezer négyzetkilométer) körülbelül akkora lesz, mint Olaszország,
• azaz területileg valamivel nagyobb, mint Románia, 
• valamivel kisebb mint Lengyelország, 
• de akkora, katonailag képzett és gyakorlott hadsereggel, amely többszörösen múlja felül Románia és Lengyelország, a régió két katonailag legerősebb országa egyesített haderejét.  

Zelenszkij ukrán elnök még mindig arról ábrándozik, hogy Ukrajna lesz Európa megmentője, a kőszikla, amely feltartóztatja az Európára áhítozó „orosz hordákat”. A Donald Trump amerikai elnökkel folytatott minapi telefonbeszélgetése során újabb légvédelmi eszközöket kért az amerikai elnöktől, aki készségesen viszonyult a kijevi vezető kéréséhez, ám nem teljesítette a kérés azon részét, amely a Patriot lég- és rakétavédelmi rendszer legújabb változatának ukrajnai gyártására vonatkozott. Tanácsadói tájékoztatták arról is, hogy az új Patriotok nemzetbiztonsági szempontból érzékenyek, és előbb-utóbb az orosz hadmérnökök kezébe jutnak. 

Trumpot már idegesíti Zelenszkij, számára Kína sokkal fontosabb, mint Ukrajna

Glenn Diesen norvég politológusprofesszor, aki jól ismeri Oroszországot, évekig ott élt, és jelenleg is az orosz meghatározó külpolitikai folyóirat, a Rosszija v Globalnoj Polityike (Oroszország a Globális Politikában) 2018 óta hivatalban lévő szerkesztője, a folyóirat tudományos tanácsadó testületének tagja, úgy véli, hogy Trump elnök Zelenszkij iránti türelme fogytán van. Szerinte 

Az amerikai elnököt feltehetően sokkal jobban foglalkoztatja a Kínával folytatott vám-hidegháború, az orosz–ukrán háborút is ennek kontextusában kezeli. Sajátos munkamegosztás körvonalazódik. 

• Nyugat-Európa, az EU Ukrajnára, mint jövendőbeli partnerre összpontosít, 
• az Egyesült Államok Oroszországban látja azt a globális tényezőt, 
• amelyet leválaszthat  a fő vetélytársról, Kínáról, ha megfelelő kapcsolatrendszert épít ki Moszkvával. 
• Ez a felállás gazdaságilag összehasonlíthatatlanul jobb lehetőségeket biztosítana Washingtonnak, mint Brüsszelnek. 

Paul Ronzheimer, a Bild-Zeitung csoport alvezére a lapban közölt kommentárban vetette fel a lehetőségét, hogy a KEP-350-es Taurus mintájú – a világon a legjobbnak tartott és alapvetően német hadmérnökök által konstruált – cirkálórakéta Ukrajnának való szállításával, illetve az azzal való fenyegetéssel kényszerítsék Putyint a 30 napos tűzszünet elfogadására.