Hiába az argentin gazdasági csoda, nincs kolbászból a kerítés
Javier Milei argentin elnök eddigi hivatali ideje alatt sokat tett az ország gazdaságának stabilizálásáért, jelentősen lassult a hírhedten magas infláció, megszűnt a szigorú deviza-ellenőrzés, és tavaly 14 év után először zárt többlettel a költségvetés. Az elnök támogatói szerint argentin gazdasági csoda zajlik, sok helybéli azonban nem érzi a helyzet javulását.
A költségvetési kiadások megvágása negatív hatással volt a nyugdíjalapokra és a közszféra infrastrukturális projektjeire. Csökkent az állami alkalmazottak, köztük a tanárok jövedelme, mivel Milei a magánszektor fejlesztését helyezi előtérbe például olyan iparágakban, mint
- az energia
- és a bányászat.
A CTA Autónoma argentin tanácsadó cég számításai szerint
a közszférában reálértékben több mint 15 százalékkal csökkentek a fizetések,
miután Milei 2023 decemberében letette a hivatali esküt. A magánszektorban dolgozók jobban jártak, az ő fizetésük gyorsabban emelkedett az inflációnál, reálértékben 3,3 százalékkal.
A Remote People internetes oldal szerint a havi átlagfizetés 473 924 peso (142 ezer forint).
„A fizetés nem elég a megélhetéshez, de az infláció lassulása az utóbbi hónapokban kissé kiszámíthatóbbá teszi a kiadásokat. Most legalább nem emelkednek hetente az árak” – mondta a Reuters helyi tudósítójának egy 43 éves könyvelő Buenos Airesben, aki a magánszektorban dolgozik.
Az argentin gazdasági csoda nem elég
A munkanélküliek és a szegények aránya megugrott Milei hivatalba lépése után, azóta azonban az ország kijutott a recesszióból, és javult a helyzet. A munkanélküliség ráta 6,4 százalékos volt tavaly év végén, alig magasabb, mint egy évvel korábban.
Az IPyPP argentin kutatóintézet szerint jelentősen nőtt az önfoglalkoztatók aránya, ám e nagyszámú csoport tagjai sok esetben nem rendelkeznek társadalombiztosítással, ami kiszolgáltatottabbá teszi őket.
Mintegy 41 százalékkal kevesebbet keresnek, mint az ugyanabban az ágazatban dolgozó hivatalos munkavállalók – emlékeztetett Roxana Maurizio, a Conicet állami tudományos kutatótanács foglalkoztatásra szakosodott kutatója. Számukra a munka „nem biztosíték a szegénység ellen”.
A munkaerőpiac gyengülése is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly több mint 10 százalékkal csökkent a szupermarketek forgalma, rendszeresek a tüntetések a megszorítások ellen.
Agustín Salvia, az Argentin Katolikus Egyetem szegénységi szakértője szerint
a munkanélküliségi ráta eléri a 30 százalékot,
ha idevesznek mindenkit, aki ideiglenesen van foglalkoztatva, nem rendelkezik társadalombiztosítással vagy nagyon rosszul fizetik.
Utcára vonultak a nyugdíjasok is
A kormányzat azzal hárítja el a kritikákat, hogy elengedhetetlen volt a költségvetési kiigazítás, és az infláció csökkenésével reálértéken javulnak a fizetések.
A kiadások csökkentése az állami alkalmazottak mellett az építőipari dolgozókat is sújtotta, mert az állam kevesebb pénzt fordít a vasútra és az utakra.
A deregulációnak köszönhetően könnyebbé vált az import, ami csökkentette a helyi feldolgozóipari vállalatok árrését.
„Az új modellek esetében nem teljesen versenyképesek az áraink. Így valószínűleg inkább importálnak alkatrészeket, mintsem helyben gyártanának” – ismerte el Ramón Ramírez, az autóalkatrészeket gyártó Maxion Montich ügyvezető igazgatója.
Heti rendszerességgel zajlanak a tüntetések, áprilisban többek között a nyugdíjasok vonultak utcára Milei távozását követelve.
„A nyugdíjam 270 ezer peso (81 ezer forint). Ez nem elég arra, hogy húst vegyek, vagy kifizessem a rezsit – panaszkodott az egyikük. – Még a gyógyszereimet sem tudom megvenni. Két éve prosztatarákműtétem volt, és gyógyszer nélkül hagytak” – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.