Bérek alakulása: Magyarország Európa élmezőnyébe került
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA bruttó bérek nominálértéken csak Finnországban csökkentek 2024-ben. A reálbérek növekedése Kelet-Európában volt a legerősebb. A béremelkedés azonban Európa-szerte jellemző volt, 32 ország közül csak négyben csökkent, ha figyelembe vesszük az inflációt is – derült ki az OECD Taxing Wages 2025 című jelentéséből és az Eurostat adataiból, amelyeket az Euronews szemlézett. A következőkben a béreket gyermek nélküli, egyedülálló munkavállaló átlagbérét tekintik, nemzeti devizában kifejezve.
Az uniós országok, az Egyesült Királyság, a három EFTA-tagállam és a tagjelölt Törökország közül az utóbbiban nagymértékben emelkedtek tavaly a bruttó bérek, 82,9 százalékkal a 2023-ashoz képest. Ezt a meredek emelkedést nagyrészt az ország igen magas, 58,3 százalékos inflációs rátája okozta.
Ennek ellenére Törökországban volt a legmagasabb, 15,5 százalékos reálbér-növekedés. Az Euronews emlékeztetett, hogy az ellenzéki pártok és a török statisztikai hivatal korábbi vezetője szerint az inflációs adatokat manipulálják, ami arra utal, hogy a tényleges ráta lényegesen magasabb lehet.
Románia követte Törökországot mind a nominális (20,9 százalék), mind a reálbér-növekedés (14,3 százalék) esetében. Az alacsonyabb, 5,8 százalékos inflációs ráta hozzájárult Románia erőteljesebb reálbér-növekedéséhez.
Bulgária 9,2 százalékos reálbér-növekedéssel a harmadik helyen áll, amit a 12 százalékos nominális bérnövekedés és a viszonylag alacsony, 2,6 százalékos inflációs ráta okozott. Máltán pedig 11,6 százalék volt a bruttó és 9 százalék a reálbér-növekedés a 2,4 százalékos infláció mellett.
Magyarországon az ötödik legnagyobb mértékben nőtt a reálbér 2024-ben. Hazánkban az éves bruttó bérek tavaly 8 252 579 forintra emelkedtek a 2023-as 7 303 812 összegről, ami a 3,8 százalékos inflációt figyelembe véve 8,9 százalékos emelkedést mutat.
A dél-európai országok reálbér-növekedései messze elmaradnak az élmezőnytől: Olaszországban 2,7 százalékos, Görögországban 1,7 százalékos, Spanyolországban 1,9 százalékos, Cipruson pedig 2,1 százalékos volt az emelkedés.
Európa öt legnagyobb gazdasága közül Olaszországban volt a legmagasabb a reálbérek növekedése (2,7 százalék), amelyet Németország (2,2 százalék) és Spanyolország (1,9 százalék) követett. Az Egyesült Királyságban 1,6 százalékos volt a növekedés, míg Franciaországban mindössze 0,7 százalékos.
Négy országban a bérek nem tartottak lépést az inflációval, így ezekben az államokban csökkent a vásárlóerő. A legnagyobb reálbércsökkenés, 1 százalék, Belgiumban történt 2024-ben, amit a 0,9 százalékos finnországi és 0,7 százalékos izlandi csökkenés követ. A legkisebb mértékben Luxemburgban csökkent a reálbér 2023-hoz képest, 0,4 százalékkal.
Reálbér-növekedés és fogyasztás: merre tart a magyar háztartások fogyasztása?
Az orosz–ukrán háború és az EU-s szankciók hatására kirobbant inflációs sokk után 2024-ben a reálbérek jelentős növekedése új lendületet adott a magyar háztartások fogyasztásának. Bár a kiskereskedelmi forgalom csak mérsékelten bővült, a szolgáltatásokra, utazásokra és online vásárlásokra fordított kiadások jelentősen emelkedtek. Az Eurostat adatai szerint Magyarország az egyik legnagyobb fogyasztásnövekedést elérő ország lett az Európai Unióban, de vajon fenntartható-e ez a trend a következő években?
