Magyarázat érkezett egy magyar rejtélyre: a lengyeleknek rég volt ilyen erős húsvétjuk

Arcrokról hervadt le a mosoly, mikor pár hete megérkeztek a márciusi magyar kiskereskedelmi adatok, és igen sovány, 0,4 százalékos éves növekedést mutattak. A háztartások fogyasztása a belföldi össztermék fontos összetevője: amikor szenved az ipar és nem pörögnek a beruházások, hiányozni tud a GDP-számokból és a reményekből egy kis bolti pörgés. A gyenge márciusra volt magyarázat, a friss lengyel áprilisi számokból ki is derül, mi történt, csak le kell másolni – valószínű is. A számok magyar megfelelője jövő pénteken érkezik – addig nyugodtan építhetünk arra, amit Lengyelország közölt.

A statisztika köznapi aggyal rejtélyes dolognak tűnhet időnként, a mostani eset megerősíti, hogy egy-egy gyenge adat láttán korai lehet elkezdeni sopánkodni, teljes fordulat következhet be nagyon rövid időn belül. Lássuk, mi történt Lengyelországban.

Fogyasztás Lengyelországban: visszaesett, de most nagyot ugrott

Az év Lengyelországban a kiskereskedelmi forgalom terén reményeket keltőn indult, csalódásba futott, majd valószínűleg a várt vágányra tért vissza. Az éves százalékos változás havi számaiban ez így nézett ki a lengyel statisztikai hivatal jelentései szerint:

• Januárban 4,8 százalékos növekedés,
•  februárban azonban félszázalékos csökkenés,
•  márciusban megint mínusz: 0,3 százalék, 
• majd – a hétfőn közzétett adat: hirtelen mindjárt 7,6 százalékos megugrás. (A Finimize portál szerint ez több mint kétszerese az előre jelzett tempónak, 3,4 százaléknak.)

A lengyelek majd egytizedével kevesebb élelmiszert vettek, aztán hirtelen sokkal többet 

A 180 fokos fordulatot jól mutatja, hogy márciusban 9,4 százalékkal esett vissza az élelmiszerek fogyasztása az egy évvel korábbihoz képest, áprilisban azonban 9,6 százalékkal növekedett.

Más árukategóriákban még jobban felszökött a forgalom. Felejtsük el a 4,3 százalékos áprilisi lengyel inflációt, a lenti adatok reálértékben azaz volumenben értendők:

• Motoros járművek, alkatrészek: plusz 14,9 százalék, 
• bútor, tévé, háztartási készülékek: plusz 13,2 százalék, 
• textil, ruha, cipő: plusz 8,4 százalék, 
• gyógyszerek, kozmetikumok: plusz 7,5 százalék.

Ugyanez a hatás fog feltűnni a magyar kiskereskedelmi forgalom számaiban is

A lengyelek fogyókúráztak februárban és márciusban, és áprilisban jöttek rá, hogy mégiscsak enniük kell, és szükségük van kávéfőzőre meg új ruhára, cipőre és samponra is? 

A húsvéthatásról van szó. Ekkora hatása lehet a bolti forgalomra, ha az egyik évben márciusban van a húsvét – amit európai országokban bevásárlások szoktak megelőzni –, mint tavaly, vagy áprilisban, mint idén. 

Mindkét ország esetében ezt a hatást és a forgalom valószínű áprilisi megugrását már a márciusi számok láttán emlegették az elemzők. A lengyelek esetében ez számfelett bejött, és valószínűleg pont ugyanezt mutatják a magyar számok is. A térségben nem mindenhol ilyen egyértelmű a helyzet: a szlovákok február–márciusi 2,5 százalék körüli éves visszaesést nem egyedül a húsvéthatás magyarázza, hanem az állami költségvetés megroppanása miatt szükséges megszorítások is – nálunk azonban ilyenről szó sincs.

A trend sínre kerülni látszik, de lesz egy-két szava hozzá a béreknek és a háborúnak is

A kérdés, hogy a tavaszi hullámzás után hova fog visszatérni a trend. Nagy valószínűséggel nem az év eleji gyenge számokhoz. 

Ehhez azért még egy tényezőt és közös vonást is hozzá kell azért fűzni: az energiaválság és hatalmas inflációs sokkja után régiószerte kiigazították a béreket, a reálbér-növekedés üteme azonban (a drágulás feletti bérnövekedés) a lengyeleknél és a magyaroknál is lelassult az év elején. 

A lengyel magánszektorban aztán a márciusi 7,7 százalékos átlagos bérnövekedést áprilisban sokkal erősebb 9,3 százalék követte, 5 százalékponttal az inflációs ráta felett. Ezt, illetve egy megújult bérnövekedési gyorsulást öt hónapnyi lassulás után Magyarországon is elfogadnánk, mindenesetre idén az elemzői vélemények szerint 4 százaléknyi reálbér-növekedés kinéz, ami lehetőséget kínálhat a fogyasztás növekedésére, hacsak a külső tényezők – mint a kelet-európai háborús helyzet és az európai szerepvállalás – el nem bizonytalanítják a háztartásokat az Európa Unióban és a régiónkban.