A külföldi diákokkal jelentős bevételi forrástól esik el a Harvard Egyetem

Aggodalmat keltett az amerikai felsőoktatási intézményekben a kormányzat döntése, amellyel megvonta a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására, részben „terroristapártoló” tevékenység miatt. Az intézkedést a belbiztonsági minisztérium közölte, és azt jelenti, hogy a már az egyetemre járó külföldi diákoknak is más intézménybe kell átiratkozniuk. Kristi Noem belbiztonsági miniszter a Fox Newsnak nyilatkozva a többi felsőoktatási intézményt is figyelmeztette, hogy hasonlóképpen járhatnak, ha nem lépnek fel az antiszemitizmus ellen.

A külföldi diákok elvesztése súlyos csapás lenne, mert tetemes bevételi forrást jelentenek több száz amerikai iskolának. Általában ugyanis teljes tandíjat fizetnek, így gyakorlatilag ők finanszírozzák a rászorulók oktatását – nyilatkozta a Reutersnek Chuck Ambrose oktatási tanácsadó, a Közép-Missouri Egyetem korábbi elnöke.

Ami konkrétan a Harvadot illeti, az intézményben 2024-ban 

a CBS News tudósítása szerint. A hivatalos adatok szerint a legalább ezer diákot oktató 43 másik amerikai intézményben még nagyobb a külföldi hallgatók aránya, a Columbia Egyetemen például 39 százalék.

Adóemelés is fenyegeti a Harvard Egyetemet és a többi elitiskolát

A legutóbbi intézkedésre olyan időszakban került sor, amikor az amerikai egyetemeket már egyébként is sújtja a kutatási támogatások jelentős megvonása. A Harvard az adminisztráció egyik fő célpontja, több állami szerződést elveszített, és Donald Trump elvette az adómentes státuszát is.

A külföldi diákok tilalmának anyagi vonzatairól egyelőre sem a Harvard, sem a Columbia nem nyilatkozott a brit hírügynökségnek. A csapásoknak azonban még nincsen vége, mert a képviselőház által elfogadott adócsökkentési törvény a leggazdagabb magán felsőoktatási intézmények számára éppen az ellenkezőjét, 

Méghozzá nem csekély mértékben, 1,4 százalékról akár 21 százalékra. A törvényt azonban még a szenátusnak is el kell fogadnia.

Phillip Levine, a Wellesley College közgazdászprofesszorának becslése szerint az új adó évente 400-850 millió dollárba kerülne az olyan elit egyetemeknek, mint 

• a Harvard, 
• a Yale, 
• a Stanford, 
• az MIT 
• és a Princeton. 

(Egy amerikai dollár 354,2 forint.)

Levine szerint annak ellenére, hogy az Ivy League (Borostyánliga) elitiskoláiban kell a legmagasabb tandíjat fizetni, ezek az intézmények a nagy alapítványi vagyonuknak köszönhetően hatalmas pénzügyi támogatási csomagokat nyújtanak a szegényebb gyerekek számára. Ezt veszélyezteti az adóemelés.

Laura Wirick, a Meketa Investments tanácsadó cég ügyvezető igazgatója arra is figyelmeztetett, hogy ha a kongresszus a legmagasabb, 21 százalékos javasolt adókulcsot fogadja el, az elvonhatja a pénzt az elit iskoláktól, mivel az adományozók esetleg inkább olyan helyre adják a pénzüket, ahol az jobban hasznosul.

A Hongkongi Egyetem tárt karokkal várja a Harvard menekültjeit

A kínai kormány szerint a Trump-kormányzat Harvaddal kapcsolatos döntése árt az Egyesült Államok nemzetközi presztízsének és hitelességének. Mao Ning külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt is hangsúlyozta, hogy Peking határozottan meg fogja védeni a kínai diákok jogait és érdekeit. A tavaly a Harvardon tanuló külföldi diákok közül 1203 volt kínai.

A téma nagy érdeklődést keltett a kínai közösségi oldalakon is. Volt, aki azzal viccelődött, hogy az egyetemnek 

A Hongkongi Természettudományi és Technológiai Egyetem (HKUST) azonban továbbment: bejelentette, hogy tárt karokkal várja a Harvardra járó vagy oda felvett külföldi diákokat – tudósított a South China Morning Post. Christine Csoj oktatási miniszter pedig a többi hongkongi egyetemet is sürgette, hogy kövesse a példát.