Teljesen átalakíthatja a globális MI-versenyt Trump közel-keleti csipexportja

Donald Trump közelmúltbeli közel-keleti körútja során Boeing repülőgépek eladására, védelmi szerződések aláírására és olajipari befektetések bejelentésére került sor. Azonban a legjelentősebb döntés az lehet, hogy több százezer mesterséges intelligencia (MI) csip áramolhat a térségbe.

Az Egyesült Államok évente 500 ezer MI-csip eladását engedélyezi az Egyesült Arab Emírségeknek, Szaúd-Arábiába legalább 18 ezer csip kerülhet be. Összehasonlításképp: Elon Musk világelső Colossus adatközpontja Tennessee-ben jelenleg 200 ezer csúcskategóriás chippel rendelkezik. Ha az Emírségek évente félmillió ilyen chipet importál, évtized végére kapacitása meghaladhatja az OpenAI és a SoftBank közös amerikai projektjének, a Stargate-nek a teljesítményét — véli Lennart Heim, a Rand Corporation AI szakértője.

Trump a Közel-Keleten: nem azért vagyunk itt, hogy kioktassunk

Az a döntés, hogy közel-keleti országok hozzáférhetnek csúcsteljesítményű számítógépes klaszterekhez, jelentős fordulatot jelent. Az amerikai kormány korábban Szaúd-Arábiát és különösen az Emírségeket az MI terén Kína-barát riválisnak tekintette. Trump azonban közel-keleti útja előtt visszavonta azt a szabályozást, amely korlátozta a csiptranszfert a térségbe, és helyette kétoldalú megállapodásokat célzó új politikát hirdetett.

Washingtonban három fő kockázatra hivatkoztak a chipeladások korlátozásakor: 

• a térség autokratái MI-t használnának az emberi jogok megsértésére, 
• a számítási kapacitás Kínához kerülne, 
• továbbá a bőségesen támogatott közel-keleti adatközpontok kiszorítanák az amerikai MI-infrastruktúrába irányuló befektetéseket.

Trump Rijádban kijelentette: 

Egyébként sem volt soha világos, hogyan függ össze az MI infrastruktúra és az emberi jogok: a térség autokratái eddig is hatékonyan tudtak ellenzékieket bebörtönözni és kisebbségeket elnyomni technológiai eszközök nélkül is.

Mi a helyzet Kínával?

Kifinomultabb kérdés a Kínával fenntartott kapcsolat. Szaúd-Arábia és az Emírségek korábban jelezték, hogy hajlandók elvágni kínai kapcsolataikat az amerikai technológiához való jobb hozzáférésért cserébe. Valójában azonban mindkét ország abban érdekelt, hogy Pekinggel és Washingtonnal egyaránt jó kapcsolatokat ápoljon. Kevesebb mint egy éve az Emírségek légiereje közös hadgyakorlatot tartott a kínai hadsereggel Hszincsiangban, ahol a kínai kormány épp a technológia elnyomó célú alkalmazásával kísérletezik. 

Ebben a helyzetben nagyon sok múlik az amerikai felügyeleti mechanizmusok hatékonyságán. A hírek szerint az Emírségekben telepített chipek 80 százalékát amerikai cégek által üzemeltetett adatközpontokban helyezik el. Az Egyesült Államok exportellenőrzési gyakorlata azonban nem túl meggyőző: idén például kiderült, hogy a Huawei egyik fedett cége jogellenesen szerzett be milliónyi csipet a tajvani TSMC-től.

Olajdollárok az amerikai MI-szektorban

A kockázatok ellenére Trump hangsúlyozta, hogy üzletkötései gazdasági szempontból előnyösek. A félvezetőgyártó cégek, mint például az Nvidia, több csipet adhatnak el, az amerikai felhőalapú szolgáltatók pedig tőkét, földet és energiát kapnak ahhoz, hogy MI-klasztereket építsenek a térségben. 

Ez részben már meg is történt: az Emírségek MGX nevű befektetési alapja például jelentős részesedést szerzett az OpenAI-ban.

Trump és a közel-keleti vezetők azonban ennél sokkal többet ígérnek. A Fehér Ház szerint az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Szaúd-Arábia 1,4, 1,2, illetve 0,6 ezer milliárd dollárt fektetnek majd be különböző szektorokba, köztük a technológiai ágazatba. Ezek óriási összegek, de egyelőre nagyon kevés a konkrét kötelezettségvállalás. Trump üzletpolitikájának valódi hatása azonban attól függ majd, vajon partnerei ténylegesen milliárdokat fektetnek-e az amerikai MI-infrastruktúrába, vagy inkább saját adatközpontjaikat és technológiai cégeiket építik tovább.