Akkora felfordulást él át Románia, hogy volt elemző, aki arra számított: a román jegybank (NBR) az európai lazítási trenddel szembe haladva megemeli a régió legmagasabb irányadó kamatát pénteken. A bank mégis, az elemzői konszenzussal egybevágóan szinten hagyta a 6,5 százalékos fő kamatot. A lej árfolyamán egyelőre nem látszik, hogy ez felbátorította volna az eladókat, a román pénzügyi piacok azonban forró hétnek nézhetnek elébe, vasárnap sorsdöntő elnökválasztás következik.
Egy esetleges kamatemelés két megfontolás alapján következhetett volna be:
Ami az árfolyamot illeti: a délután 2 órakor esedékes NBR-kamatbejelentés előtt a déli 5,106-ról hirtelen hajszálnyira 5,1-ig erősödött. Nincs róla információ, de nem elrugaszkodott gondolat, hogy a bejelentés előtt a jegybank végzett némi „karbantartást” az árfolyamon, azaz lejt vásárolt devizáért.
A lej árfolyamát azért lehetett menedzselni eddig, mert alapesetben sokkal kisebb volt a forgalma mint más közép-európai devizáké, például a forinté vagy a zlotyé. Ez megváltozott a mostani politikai zűrzavarban, a spekulánsok rázúdították a lejt a jegybankra legalábbis a múlt héten, és nem kizárt, hogy az elnökválasztás után ismét felszökik a forgalom: a védművet „megtámadják” – erre a rizikóra több elemző is figyelmeztetett az elmúlt hetekben.
Arra, hogy nem biztosan lesz sima a menet, figyelmeztet, hogy nem sokkal a jegybanki bejelentés után máris visszateremtették a lejt az eladók az 5,11-es hátravont védvonal közelébe. Mekkora erővel, forgalomban, a grafikonok nem mutatják, az NBR-tűzerő fogyatkozásának mértékét csak hetek múlva látjuk majd meg a májusi devizatartalék adatok közlésekor.
Új inflációs előrejelzéséről az NBR – amelyet részletesen Mugur Isarescu jegybankelnök mutat majd be kedden – azt közölte: „szélsőségesen nagy bizonytalanság” övezi, miközben jelentősen felgyorsult a tőke kiáramlása az országból, nagy hatással a piaci likviditásra, kamatokra, a lej árfolyamára és a devizatartalékokra – jelentette a Bloomberg.
Közleményében a jegybank azt emelte ki:
létfontosságú, hogy megszülessen egy hihető csomag a költségvetés rendbehozására,
azért is hogy helyreállítható legyen a felbillent külső fizetési egyensúly és csökkenjenek az állami- és a magánszektor finanszírozási költségei.
A felszökött piaci kamatok már-már azt tükrözik, mintha bóvliba vágták volna a hitelminősítők Románia besorolosát: ennek veszélyére a múlt héten figyelmeztetett is az S&P Global Ratings arra az esetre, ha nem sikerül csökkenteni a tavaly a GDP 9 százaléka fölé szökött költségvetési hiányt, amihez még nagyobb külkereskedelmi hiány társul.
A költségvetés rendbehozásához szilárd kormánypárt kell, ilyennel azonban Románia nem rendelkezik, csak ideiglenessel. A kormány ugyanis lemondott, miután a nacionalista, EU- és Ukrajna-szkeptikus George Simion aratott nagy diadalt a május 4-ei első elnökválasztási fordulóban.
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint vetélytársa, Nicușor Dan bukaresti főpolgármester beérte, sőt talán meg is előzte Simiont, de akármelyikük győz – ha megbirkózik a kormányalakítás nehézségeivel – ugyanazoknak a gazdasági problémahegyeknek az eltakarításában kell megbirkóznia.
Ezeknek a problémáknak a felhalmozását a nacionalista és EU-szkeptikusok nyakába varrni nehéz volna, sokkal inkább a korábbi romániai politikai elit felelős érte, amely ellen George Simion – illetve az elnökválasztásból bírósági úton kizárt, népszerű elődje, Calin Georgescu – előretörése lázadást jelent.
A román kötvénykockázati felár (CDS) – az inflációhoz és a külső-belső deficitekhez hasonlóan a legmagasabb a régióban – már tavaly ősz óta szinte töretlenül emelkedik, a román gazdaság előtt látott kockázatokat tükrözve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.