Hiába minden fogadkozás, tovább önti a légkörbe a metánt az energiaipar
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA szén-dioxid mellett a metán a felelős a leginkább a globális felmelegedésért, így ennek a két súlyosan káros anyagnak a kibocsátását kellene a leginkább csökkenteni ahhoz, hogy a világ elérje a kitűzött klímacélokat. Ehhez képest az országok jócskán alábecsülik az energetikai szektoruk okozta metánkibocsátás mértéké – figyelmeztetett szerdán a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).
Az IEA becslése szerint a valós kibocsátás 80 százalékkal nagyobb, mint amennyit az országok az ENSZ-nek jelentenek.
A teljes metánkibocsátás mintegy harmadáért pedig az energetikai szektor a felelős
– tudósított az AFP francia hírügynökség.
A káros anyag szivárog a gázvezetékekből és más energetikai infrastruktúrából, de szándékosan is kibocsátják a berendezések karbantartása során. Előbbinek a kezelése lenne a kibocsátás csökkentésének az egyik legegyszerűbb módja, mivel a szivárgások betömése gyakran kevés vagy egyáltalán semmilyen költséggel sem jár.
„A legfrissebb adatok azonban azt mutatják, hogy továbbra is elmaradunk a kitűzött céloktól” – figyelmeztetett Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
A metánkibocsátás egyik legfőbb forrása az energiaszektor
Az IEA jelentése szerint tavaly a fosszilisenergia-szektor több mint 120 millió tonna metánt bocsátott a légkörbe. A legnagyobb szennyezők: Kína, az Egyesült Államok és Oroszország, első a szén, utóbbi kettő az olaj és gáz miatt.
Az IEA adatai lehetőség szerint mért adatokon alapulnak, szemben a kormányok által jelentett kibocsátásokkal, amelyek elavultak vagy az energiaágazatból származó információk alapján becsültek lehetnek.
A globális metánkibocsátást ugyanis egyre könnyebb az űrből nyomon követni, több mint 25 műhold figyeli a fosszilis tüzelőanyagokat használó létesítményekből és más forrásokból származó gázcsóvákat.
Az európai Sentinel 5 műhold követi a legnagyobb szivárgásokat, és kiderítette, hogy
2024-ben rekordot döntöttek az olaj- és gázipari létesítményeknél bekövetkező úgynevezett „szuperkibocsátó metánesemények”.
Az egész világon észleltek ilyen hatalmas szivárgásokat, de a legtöbbet
- az Egyesült Államokban,
- Türkmenisztánban
- és Oroszországban.
Az elhagyott olaj- és gázkutak, valamint a szénbányák szintén jelentős mennyiségű metánnal szennyezik a légkört, együttesen a „világ negyedik legnagyobb fosszilis tüzelőanyagból származó metánkibocsátójának” számítanak, tavaly mintegy nyolcmillió tonnával.
Gyorsan lassíthatnánk a globális felmelegedést
A légkörbe kerülő metán mintegy 40 százaléka származik természetes forrásokból, főként vizes élőhelyekről. A többit az emberi tevékenység, különösen a mezőgazdaság és az energiaszektor adja.
Mivel a metán erős, de viszonylag rövid élettartamú, a kibocsátást gyorsan csökkenteni kívánó országok számára kulcsfontosságú a kitűzött célok elérése. Több mint 150 ország ígéretet tett arra, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkenti a kibocsátást, az olaj- és gázipari cégek viszont csak 2050-re teszik meg ugyanezt.
Az IEA becslése szerint a fosszilistüzelőanyag-ágazat által kibocsátott metánmennyiség csökkentése erősen lelassítaná a felmelegedést, és 2050-ig nagyjából 0,1 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedést akadályozna meg.
Ennek óriási hatása lenne – hasonló ahhoz, mint ha a világ nehéziparának összes szén-dioxid-kibocsátását egy csapásra megszüntetnénk
– olvasható a szervezet jelentésében.
Az energiaágazat éves metánkibocsátásának mintegy 70 százaléka elkerülhető lenne a meglévő technológiák használatával, de a globális olaj- és gázkitermelésnek csupán 5 százaléka felel meg a „közel nulla” kibocsátási normáknak.
A nagy-britanniai székhelyű Ember energetikai kutatóintézet szerint a fosszilistüzelőanyag-iparnak 2030-ig 75 százalékkal kell csökkentenie a metánkibocsátást, ha a világ el akarja érni a zéró emissziós célt a század közepére.
