Bűntény a tengeren: Belgium lopja a szelet Hollandiától
Remco Verzijlbergh meteorológus, a Whiffle vezérigazgatója elmondta: a szélturbinákat úgy tervezték, hogy „kinyerjék a szelet a levegőből”. Ha a szél erősségét a szélturbina mögött mérik, ott a szél kevésbé erősen fúj. Egy olyan szélenergiapark mögött tehát, ahol sok szélturbina található, lényegesen alacsonyabb szélsebesség mérhető.
A meteorológus kifejtette, a belga szélerőművek előnyben vannak a hollandokkal szemben.
A belga létesítmények ugyanis a holland turbinaparkoktól délnyugatra helyezkednek el, és mivel a szél a leggyakrabban ebből az irányból fúj, „gyakran lopnak el egy kis szelet a mieinkből”
– állította.
Nemzetközi szabályozás kell
Verzijlbergh úgy vélekedett: jobb koordinációra lenne szükség nemzetközi szinten is annak biztosítására, hogy egyetlen ország se kerüljön hátrányba a szélenergia területén.
„Koordinációra van szükség, hogy a kérdést egyetlen ország se kezelje oktalanul, továbbá hogy ne alakuljon ki verseny a vízfelületért: ahol aki először épít, az kapja a legkedvezőbb szelet” – javasolta a holland meteorológiai szolgálat vezérigazgatója. Az Északi-tengeren sorban épülnek a szélerőművek, ezért szerinte egyre több és több „széllopás” fordulhat majd elő.
A hírportál emlékeztetett: a szélerőművek alkalmazása kulcsfontosságú a karbonsemlegességre törekvő országok számára. Ezen cél elérésére Belgium 2030-ig hat gigawatt teljesítményű szélerőműrendszert kíván építeni az Északi-tengeren. Egy gigawatthoz körülbelül 100 tengeri szélturbinára van szükség.
