Miközben folyik a véleménynyilvánító szavazás Ukrajna európai uniós tagságáról, a kérdésről megjelent egy közvélemény-kutatás eredménye és az erről szóló beszámoló legnépszerűbb hírünk volt a héten.
Miközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és szövetségesei Ukrajna gyorsított felvételét sürgeti az Európai Unióban, Magyarországon ennek korábban sem acélosnak mondható támogatottsága a Nézőpont Intézet tavaszi felmérése szerint tovább romlott.
Az eredmények azt mutatták: 62 százalékról 67 százalékra emelkedett az Ukrajna EU-tagságát elutasítók aránya, a másik oldalon pedig 29 százalékról 23 százalékra esett vissza az ukrán EU-csatlakozást támogatók aránya Magyarországon – írta a Világgazdaság.
Szinte ugyanekkor került nyilvánosságra, hogy az Egyesült Államok július 9-ig elhalasztja az Európai Unióra kivetett 50 százalékos vámok életbe lépetését. Ezt maga Donald Trump amerikai elnök jelentette be közösségi oldalán posztolva.
Sokk után a megkönnyebbülés: az 50 százalékos vámmal Trump pénteken reggel fenyegette meg hirtelen az EU-t, elégedetlenül annak hozzáállásával a vámtárgyalásokhoz. Ez a korábbi bejelentés váratlanul érte az európai hivatalnokokat, akik azt hitték, jól haladnak afelé, hogy elhárítsák a Washingtonban még áprilisban bejelentett 20 százalékos vámokat. Az életbe lépésüket azonban felfüggesztették 90 napra, hogy időt adjanak a tárgyalásokra.
Az amerikai elnök a még radikálisabb terv elhalasztását azzal indokolta, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felhívta őt, és haladékot kért.
Miközben a nyugati szövetségesek egymással hadakoznak-békülnek, a Washingtonnal – és talán az EU-val is – szintén kereskedelmi háborúban álló Kína lélegzethez jutott, és mások lélegzetét elakasztó csodafegyvert mutatott be, demonstrálva, hogy a technológia egyéb ágaival egyetemben a haditechnikában is az élre tör.
Jiutian SS-UAV bemutatása felkavarta a haditechnikai erőviszonyokat: A nagy magasságban repülő, moduláris, „anyadrónként” funkcionáló kínai Jiutian SS-UAV megfigyelésre és csapásmérésre is képes, emellett drónrajokat is indíthat. A nyitott kérdés, képes-e elkerülni a modern nyugati légvédelmi rendszerek csapásait – tamáskodott az Economic Times, amelynek cikkét videót is tartalmazó összefoglalójában lapunk idézte.
Ha már a repülőknél vagyunk, hasonlóan sokan voltak kíváncsiak cikkünkre, amely arról szólt, hogy nyugati szomszédunk odaér, hogy lecserélje. elavult Eurofighter Typhoon vadászgépeit. Ezeknek a fenntartása költséges, a képességeik cserébe gyengék a modern elvárásokhoz képest.
Ausztria – amely nem tagja egyébként a NATO-nak, sem más katonai szövetségnek – várhatóan két európai gyártású vadászgép között választ: mik az opciók, erről szólt cikkünk.
Az európai NATO-tagok is haderejük korszerűsítésére készülnek, miközben az ellenségnek látott Oroszországgal szemben támogatják Ukrajna védekezését, a megindult béketárgyalások ellenére vagy ezek miatt egyre mélyebben merülve a konfliktusba pénzzel és fegyverrel.
Akció – reakció.
A német kancellár bejelentette, a nagy európai NATO-szövetségesek engedélyezték Ukrajnának, hogy mélységi csapásokat hajtsanak végre a tőlük kapott nehézfegyverekkel orosz területeken.
Ha az ukrán hadsereg német gyártmányú Taurus rakétával mér ilyen csapást, az orosz hadsereg válaszul teljesen megsemmisítheti ezen rakéták gyártását – ez volt Igor Korotcsenko katonai elemző, a Nemzetvédelem című folyóirat főszerkesztője riasztó válasza, amelyről lapunk írt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.