Hörcsögként halmozzák a jegybankok az aranyat
Soha még nem tervezte ennyi jegybank világszerte, hogy aranyat halmoz fel a következő 12 hónapban, védelmet keresve a válságok és az infláció ellen, derült ki egy felmérés eredményéből. A 72 megkérdezett központi pénzintézet 43 százaléka számít az aranytartalékai növekedésére a tavalyi 29 százalékkal szemben – ez a legmagasabb arány az elmúlt nyolc évben, mióta az aranyipar nemzetközi kereskedelmi szövetsége, az Arany Világtanács (World Gold Council – WGC) és a YouGov gyűjti az adatokat.
Csak a megugrott arány a meglepő, az nem, hogy a jegybankok az aranyhoz fordulnak, senki sem számított csökkenésre, emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a Bloomberg.
Hosszú ideje a központi bankok hajtják a leginkább az aranyárralit, amelynek köszönhetően
az arany ára 2022 vége óta megduplázódott.
A vásárlások üteme megduplázódott az ukrajnai inváziót követően, amikor Oroszország devizatartalékainak nagy részének befagyasztása ismét rávilágított az aranyrúd mint tartalékeszköz vonzerejére. Most a közel-keleti konfliktus miatt megy nagyot az ára.
Évente ezer tonna arany kerül a széfekbe
„Néhány számban látunk elég nagy mozgásokat látunk” – mondta a portálnak Shaokai Fan, a WGC központi bankokért felelős globális vezetője. „A nyugati országok abbahagyták az eladást, a feltörekvő piaci országok pedig elkezdtek vásárolni, felzárkóznak és több aranytartalékot képeznek” – magyarázta.
A válaszadók túlnyomó többsége úgy vélte, hogy a központi bankok aranytartalékai a következő 12 hónapban világszerte növekedni fognak. Az aranytartás szempontjából a leggyakrabban említett releváns tényezők vannak
- a válságok alatti teljesítménye,
- a portfólió-diverzifikáló,
- illetve az értékmegőrző szerepe.
A központi bankok az elmúlt három év mindegyikében több mint ezer tonna aranyat halmoztak fel, és a Metals Focus tanácsadó cég szerint idén is ilyen ütemben fognak vásárolni. Az elmúlt 15 évben nettó vásárlók voltak, szemben a korábbi nettó eladásokkal, amelyek az 1990-es években egy évtizedes medvepiacot eredményeztek.
A második legfontosabb tartalékeszköz a dollár után
A felvásárlásnak köszönhetően az arany tavaly év végén megelőzte az eurót a világ központi bankjainak tartalékai között a második legnagyobb eszközként. Az amerikai dolláreszközök, főként a kincstárjegyek aránya is folyamatosan csökkent, és a globális tartalékok 46 százalékát tették ki.
Az amerikai dollár globális tartalékokból való részesedésének csökkenését felgyorsító tényezők között szerepel az ország tátongó költségvetési hiánya, az elkobzási kockázat és az a spekuláció, hogy a külföldi hitelezőkkel esetleg kevésbé kedvezően bánnak.
Mindez az arany javára válik. A felmérésben részt vevő feltörekvő gazdaságok központi bankjainak több mint fele azt mondta, hogy az arany politikai kockázatmentessége fontos tényező volt a döntésükben, 78 százalékuk pedig a nemfizetési kockázat hiányát említette okként.
Az amerikai dollárt azonban nem fenyegeti az a veszély, hogy egyhamar elveszíti a domináns tartalékeszköz státuszát.
„A központi bankok egy kicsit óvatosabban tekintenek a dollárra és a kincstári piacra, mint korábban, de nem hiszem, hogy őrült módon meg akarnának szabadulni tőlük” – magyarázta Fan.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.