késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Csorbítaná az uniós tagállamok védelmi jogköreit egy hadiipari vezető
Az uniós tagállamok több tízmilliárd eurót csoportosíthatnának egy védelmi alapba, amely segítene a kulcsfontosságú projektek finanszírozásában és a képességhiányok gyorsabb felszámolásában. Ehhez politikai akarat is kell – mondta az Euronewsnak Micael Johansson, Európa legnagyobb hadiipari szövetségének leendő vezetője szerdán. Johansson június 15-től veszi át az európai repülési, biztonsági és védelmi ipart képviselő ASD szövetség vezetését.
A jelenleg a svéd Saab védelmi és biztonságtechnikai vállalat vezérigazgatói posztját betöltő Johansson meglátása szerint az Európai Bizottság lépései a védelmi kiadások felpörgetésére jó irányba mutatnak, de további intézkedések kellenek ahhoz, hogy az országok és cégek együtt tudjanak új rendszereket fejleszteni és beszerezni.
Az Európai Unió célja ugyanis, hogy az évtized végéig jelentősen felpörgesse a védelmi termelést, mivel hírszerzési elemzők szerint Oroszország addigra újabb európai ország megtámadására lehet képes.
Az Európai Bizottság 2024 márciusában bemutatott Readiness 2030 védelmi tervét két fő pénzügyi pillérre építi: az egyik a költségvetési szabályok enyhítése, ami akár 650 milliárd eurós beruházást is lehetővé tehet a következő négy évben, a másik a SAFE nevű, 150 milliárd eurós hiteleszköz.
Johansson hangsúlyozta, hogy ezek a pénzügyi eszközök jelenleg főként az egyes tagállamok kezében vannak, és azok rövid távú igényei szerint működnek.
Talán vágyálom, de ha az országok hajlandók lennének védelmi költségvetésük egy részét közös alapba helyezni, abból úttörő projektek indulhatnának el
– mondta Johansson az Európai Védelmi és Biztonsági Csúcstalálkozón Brüsszelben.
Szerinte a 2024 elején bemutatott Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) szabályozása lehetne a megfelelő keret egy ilyen alapnak. Jelenleg ez az uniós rendelet 1,5 milliárd eurót irányoz elő a 2025–2027-es időszakra az uniós védelmi ipar megerősítésére, de
Johansson szerint nagy projektek finanszírozásához „akár százmilliárd euróra” is szükség lehet.
„Ez hatalmas lépés. Őszintén szólva nem tudom, hogyan lehetne ezt megvalósítani. Ez politikai döntés kérdése.”
A védelem az Európai Unióban tagállami hatáskörbe tartozik, sok országnak megvan a saját hadiipara. Ez viszont széttöredezett piacot, gyenge rendszer-kompatibilitást és kevésbé rugalmas iparágat hozott létre.
Az Európai Unió több kiemelt hiányosságot azonosított a védelmében, így a lőszer, a drón- és drónellenes rendszerek, a légvédelem, a katonai mobilitás és az elektronikai hadviselés nem elégséges teljesítményét.
Johansson szerint az európai cégek képesek lesznek kielégíteni a kontinens legtöbb igényét, de bizonyos kulcsterületeken még lemaradásban vannak az amerikai versenytársakkal szemben, így például az integrált légvédelmi rendszerek, a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek és a fejlett autonóm rendszerek (drónok) területein.
Az Egyesült Államok kihátrálása az Európai védelemből jó alkalmat ad arra, hogy a tagállamok közötti hadiipari együttműködés profitábilis legyen. „Ez azonban nem könnyű, mivel az állami szuverenitás és az egymásrautaltság között kell egyensúlyozni” – mondta a szakértő.
Súlyos lemaradás az európai védelemben: a nagyvállalatok helyett a startupok támogatására van szükség
A kontinens biztonsága a múltban gyökerezik, miközben a jövő háborúja már drónokkal zajlik. A túl drága hagyományos fegyverek helyett most olcsó, innovatív startupokra van szükség az európai védelemnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.