Ezt megérezzük a pénztárcánkon: az egekbe szöktek a hajóbiztosítási díjak a Közel-Keleten
Az eszkalálódó izraeli–iráni konfliktus miatt jelentősen megugrottak a Vörös-tengeren és a Perzsa-, más néven Arab-öbölben szállítók számára a hajóbiztosítási díjak. A világ legnagyobb biztosítói brókere, a Marsh McLennan adatai szerint a cégeknek most már az öbölben való áthajózáskor akár a rakomány értékének 0,2 százalékát kell kifizetniük, szemben az egy héttel ezelőtti 0,124 százalékával.
Emelkedtek a Vörös-tengerre vonatkozó háborús kockázati biztosítási díjak is, míg az izraeli kikötőkre vonatkozó fedezet több mint háromszorosára, 0,7 százalékra nőtt. Ráadásul
az ajánlatok érvényességi ideje a legtöbb vezető biztosítónál 24 órára csökkent
a korábbi 48 óráról, tudósított a CNBC.
A hajóbiztosítási költségek emelkedése a közel-keleti biztonsági környezet romlását tükrözi, mivel Izrael és Irán az elmúlt napokban újabb légitámadásokat indított egymás ellen. Erősödik az eszkaláció miatti aggodalom, és sokan szorosan figyelik az amerikai beavatkozás lehetőségét.
Egyelőre még haladnak hajók a térségben, mondta a portálnak Marcus Baker, a Marsh tengeri, teherszállítási és logisztikai részlegének globális vezetője, de néhány hajótulajdonos már úgy döntött, hogy elkerüli a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost, amelynek iráni lezárása vagy elaknásítása felboríthatja a globális olajpiacot.
Nem csak a hajóbiztosítási díjak emelkedése aggasztó
Jakob Larsen, a globális hajótulajdonosokat képviselő Bimco biztonsági vezetője a hét elején azt mondta, hogy az eszkalálódó konfliktus aggodalmat kelt a hajótulajdonosok körében, és a térségben közlekedő hajók számának „szerény csökkenését” idézte elő.
Az Irán és Omán között fekvő Hormuzi-szoros egy keskeny vízi út, amely a Perzsa-öblöt köti össze az Arab-tengerrel. Naponta mintegy 19 millió hordó olaj és feldolgozott olajtermék halad át rajta.
Ha az olaj nem tud áthaladni a Hormuzi-szoroson, akár csak átmenetileg is, az felhúzhatja a globális energiaárakat, megnövelheti a szállítási költségeket és jelentős késedelmet okozhat az ellátásban.
Különösen Európában drágul a dízel
A közel-keleti feszültség nyomán drágul az olaj, a Brent ára például június 13 óta 10 százalékkal, hordónként 76 dollár fölé emelkedett, ezért kerül többe most a benzin és a gázolaj Magyarországon is.
Az olajár emelkedése következtében
jelentősen megugrottak a globális dízel referenciaárak is,
a Reuters tudósítása szerint elsősorban Európában, ahol 15 százalékkal növekedtek. A ralihoz az is hozzájárul, hogy erőteljes a globális kereslet és az alacsonyak az európai és az amerikai készletek.
A Közel-Kelet jelentős dízelexportőr, a Kpler elemzőcég szerint 2024-ben napi 831 000 hordót szállított, ami a globális tengeri dízelexportnak nagyjából a 17 százaléka. Az export nagy része
- Kuvaitból,
- az Egyesült Arab Emírségekből
- és Szaúd-Arábiából
származik, amelyek az elmúlt években befektettek az exportorientált hazai finomítói kapacitás bővítésébe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.