A közel-keleti feszültség drágítja a magyar üzemanyagot

A közel-keleti helyzet továbbra is nyomást gyakorol az üzemanyagárakra, különösen a dízelére. Európában ugyanis az Oroszország elleni szankciók bevezetése óta alapvetően hiány van a középpárlatokból (dízel üzemanyag, tüzelőolaj), a pótlás közel fele pedig a közel-keleti térségből származik – olvasható a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) értékelésében. Grád Ottó, a szervezet főtitkára a Világgazdaságnak megerősítette: a magyarországi piacon üzemanyag-ellátási probléma nincs. Az áremelkedést nem fizikai tényezők okozzák, hanem a kockázatok beárazása.

Ezt mutatja, hogy a konfliktus első eseményei nyomán a Brent olaj hordónkénti ára 75 dollár közelébe szökött, majd hétfőn, amikor nem látszott, hogy mélyülne a konfliktus, megnyugodott, most pedig ismét emelkedik. A szakember most úgy látja, hogy a Brent ára nem nő 74-75 dollár fölé.

A Hormuzi-szoroson áthaladhatnak a tartályhajók

A kockázatok hátterében lévő események miatt azonban a legrosszabb forgatókönyv esetén az ellátás is sérülhet. A következők történtek:

• Izrael péntek hajnalban célzott katonai csapásokat mért Iránra. Célkeresztbe került az iráni olajipari infrastruktúra is, például olajdepók és gázmezők. Eddig azonban egyik sem sérült jelentősebben.
• Az iráni válaszcsapások nyomán ideiglenesen le kellett állítani az Izrael északi részén lévő haifai olajfinomító egyes egységeit.

Ugyanakkor – mint Grád Ottó rámutatott – a piac különösen megnyugtató jelként értékelte, hogy Irán nem zárta le a Hormuzi-szorost. Ez ugyanis kulcsfontosságú vízi útvonal a globális olajkereskedelem szempontjából. Azon halad át a világon felhasznált olaj közel ötöde, például az Arab-félsziget keleti oldalán felhozott kuvaiti és katari olaj. A konfliktus miatti fizikai kockázat ezért éppen a szoros lezárása lenne, de ezt az Egyesült Államok aligha engedné. 

A szakember azonban úgy látja, hogy a közel-keleti helyzet nem fog eszkalálódni, például, mert Iránon belül is van bizonyos instabilitás.

Hiába jön vezetéken az olaj, nem ússza meg a magyar üzemanyagpiac

Azonban Magyarország hiába vásárol más forrásból és más szállítási módon kőolajat, nem mentesülhet a Brent ármozgásától. Ennek az az oka, hogy az állam elvonja az importőrtől az orosz vezetékes és a más forrásból érkező, tengeri olaj ára közötti különbözetet. A különadó miatt az importőr így lényegében ugyanannyiért jut az orosz olajhoz, mint az alternatívhoz. Különbség a szállítási költségekben van – mutatott rá Grád Ottó -, az Adria-vezetéken ugyanis nagyon sokba kerül a szállítás. Segít viszont a hazai árakon , hogy kedvezően alakult a forint árfolyama az euróhoz és a dollárhoz képest, tompítva az importolaj drágulásának hatását. Éppen azért a szakember nem is tart attól a literenként 20 forint körüli hazai üzemanyag-drágulástól, amelyet Pletser Tamás, az Erste energetikai elemzője előrevetített. Ez az árnövekedés a nagykereskedelmi árakban egyelőre nem jelentkezett. A veszélyt a konfliktus további eszkalálódása jelentheti – például, ha további olajlétesítmények, finomítók vagy gázmezők válnak célponttá –, illetve a Hormuzi-szoros említett lezárása. Ez már jókora tartós áremelkedést is kiválthat az üzemanyagpiacokon.

Ma bruttó 3 forinttal drágult a gázolaj nagykereskedelmi ára a Holtankoljak hétfői előrjelzése szerint, a benziné nem változott. tegnap átlagosan 589 forintért tankolhattunk benzint, és 587 forintért gázolajat. A szakportál is úgy látja, hogy „úgy tűnik, a péntek óta tartó közel-keleti fegyveres konflikus még nem érezteti a hatását a hazai üzemanyagárakban”.