Négy hónapja nem volt ilyen drága az olaj, friss csúcsa környékén stabilizálódik a Brent

Február közepe óta nem látott magasságokba szökött a Brent olaj ára június 13-án, az izraeli–iráni harcok kirobbanásának hírére, a kurzus pedig csak minimálisan került lejjebb szerda délelőttre, amikor is a fegyveres konfliktus belépett a hatodik napjába. Egyelőre nem látszik annak jele, hogy a felek közeledni kívánnának egymáshoz, így a tartós tűzszünet esélye sem tűnik túl nagynak a geopolitikai elemzők olvasatában, ez pedig a fekete arany jegyzésében is leképeződik.

Négyhavi csúcsa környékén stabilizálódni látszik az olaj ára

Az olaj ára valósággal felrobbant, miután Izrael június 13-án, pénteken megtámadta Irán nukleáris üzemeit, melyek Netanjahu álláspontja szerint nem békés, energetikai céllal, hanem atombomba készítéséhez használt uránium előállításával foglalkoznak. A zsidó állam évtizedek óta hangoztatja, hogy számára elfogadhatatlan volna, ha Irán, mellyel az 1979-es iráni forradalom óta esküdt ellenségei egymásnak, atomfegyverre tenne szert, ennek megelőzése érdekében pedig a nyílt fegyveres konfliktustól sem riad vissza. 

Az izraeli támadás hírére még péntek éjszaka a Brent olaj ára 69-ről 78 dollárra ugrott órák leforgása alatt, olyan szinteket ütve ezzel meg hirtelen, melyekre január óta nem volt példa a fekete arany piacán. A kurzus azóta ugyan kissé lejjebb jött, 76 dollár környékén mozog továbbra is jegyzés, valamivel magasabban, mint a tavalyi év második felében, amikor a 70-73 dolláros sávban mozgott hónapokig.

A befektetői pánikvásárlás mögött az a piaci félelem áll, miszerint a kölcsönös bombázások felvetik annak az esélyét, hogy a harcok során akár szándékosan, akár véletlenül, de találat éri az olajipar ellátási láncát, nagyban csökkentve ezzel a kínálatot a piacon, ami az árak látványos emelkedését hozná magával, így aki tehette, igyekezett még korán feltankolni a gazdaság szinte minden szegletében elengedhetetlen nyersanyagból. 

a történetben ugyanakkor rengeteg továbbra is a változó: nem tudni például, hogy Amerika mennyire folyik majd bele a harcokba, miután Trump feltétel nélküli megadásra szólította fel Iránt, ahogy az sem ismert, egy lehetséges amerikai beavatkozás milyen hatással lenne a konfliktusra. 

Csúcsközelben az arany is, emelkedik a VIX félelemindex

Az izraeli–iráni harcok nemcsak az olaj árát tolták meg felfelé látványosan, de az aranyét is, melynek egyébként is fenomenális éve volt a vámháborús befektető pánik nyomán, hiszen ismét előre tudott lépni, mint hagyományos menedékeszköz. A sárga nemesfém jegyzése 120 dollárt ugrott az első támadás hírére, a 3440 dollár környéki csúcsról viszont már valamelyest korrigált, jelenleg 3380 dollárért adják unciáját az árupiacon, de még így is több pénzt kérnek el érte, mint korábban szinte bármikor. 

A menedékeszközök iránti érdeklődésen túl jó mércéje még a befektetői riadalom mértékének a VIX félelemindex alakulása, 

• mely 27 százalékkal emelkedett az elmúlt öt napban, 
• értéke pedig ugyan csak kicsivel, de ismét átlépte a 20 pontos lélektani határt, 

mely sávon felül már érezhetőnek tekinthető a félelem a piacokon. A tőzsdék ugyanakkor nem kezdtek számottevő esésbe a hírek hallatán, a nagy amerikai indexek ugyan valamelyest korrigáltak a keddi kereskedésben, 1 százalék körüli, illetve az alatti mínuszokat látni csak a három nagy indexen, a szerdai nyitás pedig a határidős jegyzések alapján 0,3 százalékos pluszban kezdődhet majd.