Irán nyersolajexportja tavaly éves szinten 50 százalékkal, napi 1,29 millió hordóra nőtt, amivel többéves rekordot döntött meg. A perzsa állam tavaly napi 2,99 millió hordó olajat termelt, 440 ezer hordóval többet, mint 2022-ben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint. A legfontosabb partnernek Kína számított, ide a kivitelre szánt energiahordozó 91 százaléka került. Az IEA 2024-re további 160 ezer hordós emelkedést jósol.
Szíriába a fekete arany 7 százaléka jutott. A Sinopec és a PetroChina állami finomító tartózkodik a szankciókkal sújtott ország olajának feldolgozásától, így az energiahordozót elsősorban 40 független finomító vásárolja, amelyért jüanban fizetnek. Az iráni nyersolajjal tavaly átlagosan 13 dolláros árengedménnyel kereskedtek a Brenthez képest – írja a Nikkei Asia.
Teherán a büntetőintézkedések kijátszása miatt meghamisítja a dokumentumokat és a helymeghatározási adatokat, továbbá a Kínába irányuló exportjának nagy részét más országokból származó nyersolajnak címkézi fel. Szívesen alkalmazza a tengeren történő hajóról hajóra átrakodást is. Washington megközelítése a végrehajtással kapcsolatban megváltozott, miután az orosz–ukrán háború után jelentősen nőtt az olaj ára.
Az amerikaik lenyelik a békát
Joe Biden elnök kormánya enyhébb hangot ütött meg és gyakorlatilag elfogadta az iráni exportot. Mindez két okkal magyarázható: az iráni olaj piacra jutásával nő a kínálat, ami az árak csökkenését segíti. Az elnökválasztásra készülő Biden inkább nem kockáztatja meg az árrobbanást kemény szankciókkal. A Fehér Ház azt is reméli, hogy ezzel mérsékelni tudják Teherán viselkedését a nukleáris dúsítási tevékenységgel kapcsolatban.
Sőt, akár ismét tárgyalóasztalhoz ültethetik a perzsa államot.
Az elemzők szerint az élénk kínai kereslet arra ösztönzi Iránt, hogy idén még tovább növelje a kitermelést. A Nyugattal kemény hangot megütő Ebrahim Raiszi iráni elnök szerint a feszültségek építik a gazdasági és politikai kapcsolatokat Pekinggel. Raiszi és kínai kollégája, Hszi Csin-ping tavaly februárban Kínában találkoztak, ahol közösen szólaltak fel a szankciók ellen.
Egymásra talált Teherán és Peking
Peking vált Teherán legnagyobb kereskedelmi partnerévé az elmúlt egy évtizedben, a két ország 2021-ben 25 évre szóló együttműködési megállapodást írt alá. A távol-keleti óriás elősegítette az Irán és a regionális rivális Szaúd-Arábia közötti megállapodást, amely véget vetett az évek óta tartó ellenségeskedésnek. Míg az OPEC-tagok és Oroszország összehangoltan csökkentik a kitermelést, Iránra nem vonatkoznak a kvóták.
Így aztán nincs akadálya a kitermelés és az felpörgetésének sem. Ez a növekedés várhatóan hozzájárulhat a piac kevésbé szűkös helyzetéhez. Az IEA úgy látja, hogy a globális kínálat napi 1,5 millió hordóval, minden eddiginél magasabb szintre emelkedhet az idén. A Japán Fém- és Energiabiztonsági Szervezet előrejelzése szerint a kereslet-kínálat egyensúlya a tavalyi napi 110 ezer hordós hiányról 2024-re 600 ezer hordós többletre változik.
Amerikai rakéták helyett Kína oldhatja meg a vörös-tengeri válságotKínai tisztségviselők arra kérték iráni partnereiket, hogy fogják vissza az általuk támogatott jemeni húszikat, különben károkat szenvedhetnek Peking és Teherán gazdasági kapcsolatai. A Vörös-tengeren haladó hajók elleni húszi támadások és a kínai–iráni kereskedelmi együttműködés kérdése több kétoldalú találkozón is felmerült az utóbbi időben, az iráni források azonban nem bocsátkoztak részletekbe azok helyét, illetve a résztvevők személyét illetően. |
