Megszületett a súlyos NATO-döntés: jöhet a fegyverkezés, de Ukrajna kapott egy pofont
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) országai bruttó össztermékük (a GDP) 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket – erről határoztak a védelmi szövetség hágai csúcstalálkozóján szerdán Donald Trump amerikai elnök jelenlétében, aki régóta sürgeti az európai NATO-tagállamok nagyobb hozzájárulását a védelmi összefogáshoz.
Ezzel a korábbinál nagyobb ütemű fegyverkezés kezdődhet el az európai kontinensen, ahol voltak tagállamok, amelyek korábban ellenezték a katonai költekezés ilyen mértékű emelését.
Az 5 százalékos mértéket nem azonnal kell megvalósítani: a Reuters a NATO rövid közleményét idézi, amely szerint 2035-re elérendő ez a cél. A hírügynökség a lépés okaként megemlíti Trump elnök sürgetéseit, és hozzáteszi azt is, hogy a 2022-ben kezdődött ukrajnai háború következtében megjelentek a félelmek az európai országokban, hogy Oroszország növekvő fenyegetést jelent biztonságukra.
NATO-csúcs: megújították az ígéretet, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete tagjai megvédik egymást
A híradások szerint a 32 tagot számláló NATO vezetői a hágai csúcson megerősítették az elköteleződést, hogy megvédik, akit közülük megtámadnak.
Újságírói kérdésre Trump elnök ezt maga is megerősítette a csúcson. Eloszlatva a kételyeket, a szövetség 5-ös cikkelyéről szóló kérdésre válaszolva azt mondta: a végsőkig elmenne a szövetséget ért támadás esetén. A NATO deklarációja – jelenti a Bloomberg – úgy fogalmaz, hogy a szövetségesek
megerősítik a kollektív védelemre vonatkozó vasszilárd elköteleződésüket,
illetve
egységesek és rendíthetetlenek maradnak, hogy megoldják egymilliárd polgáruk megóvását, megvédjék a szövetséget, és szavatolják a szabadságunkat és demokráciánkat.
Ezt akarják az európaiak: maguk mögött akarják tartani az USA-t, és felpörgetnék a gazdaságot
Az elmúlt hónapokban – miközben az ukrajnai háború finanszírozásából az amerikaiak kivonultak, az európaiak azonban nem – nőttek az aggodalmak, hogy a békét sürgető elnök az amerikai katonai jelenlétet is csökkenteni fogja Európában.
Ez is arra ösztönözte az európai vezetőket, hogy vállalják a védelmi kiadások jelentős emelését. Ez annak a hatalmas kiadási programnak is a gerincét képezi, amellyel Friedrich Merz tavasszal hivatalba lépett kancellár is kimozdítani reméli a német gazdaságot a látványos és riadalmat okozó stagnálásból. Korábban az európai gazdaság felemelkedését az uniós vezetők a klímavédelemhez kapcsolódó technológiai átalakulástól várták, de az elmúlt évek fejleményei inkább a versenyképességi leszakadásról szóltak az Egyesült Államokkal és Kínával szemben.
A Bloomberg is megjegyzi: a csúcstalálkozón az az igyekezet dominált, hogy meggyőzzék Trumpot, maradjon a transzatlanti szövetség mögött, illetve az az aggodalom, hogy az USA fegyvereket és csapatokat vonna ki Európából. Az utóbbinak már korán világosan hangot is adott az Oroszországgal szomszédos Litvánia. Még közvetlenül a szerdai ülés előtt is hozzáadhatott az aggodalmakhoz az elnök reggeli közösségimédia-posztja, amelyben azt ígérte, hogy „az USA nagyon jól lesz képviselve” a csúcson – és ebből akármit ki lehetett olvasni.
Ukrajna szerepel az új „képletben”, csakhogy van egy óriási változás
Az új költségvetési cél hatalmas változást jelent, hiszen korábban a tagállamoknak csak a GDP-jük 2 százalékát kellett a védelemre szánniuk, és sokan még ezt sem teljesítették, kiváltva Trump haragját már első elnöki ciklusában, amely 2021-ben ért véget, még az ukrajnai háború kirobbanása előtt.
A célemelés tehát hatalmas új katonai potenciál kiépítésének vízióját hordozza, ami a közlemény szerint válasz a „hatalmas biztonsági fenyegetésekre és kihívásokra, különösen az Oroszország által az észak-atlanti biztonságra előidézett hosszú távú fenyegetésre és a terrorizmus folytonos fenyegetésére”.
A NATO főtitkára, Mark Rutte azt sugallta, hogy a Kreml öt éven belül olyan helyzetbe kerülhet, hogy megfontolhat egy támadást a szövetség ellen – emelte ki a Bloomberg.
A jelentés szerint a deklaráció megerősíti a NATO támogatását Ukrajnának, van benne azonban egy változás (amit a Bloomberg nem minősít, de bizonyára van, aki hatalmasnak nevezi). Kimaradt belőle a tavalyi NATO-közleménynek az a része, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van. A változás – jegyzi meg a cikk – tükrözi, hogy a Trump-adminisztráció vonakodik újabb katonai támogatást nyújtani Kijevnek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyébként Hágába utazott a csúcsra, és habár itt nem kapott felszólalási lehetőséget, szerdán a tervek szerint Trump elnökkel is találkozik. Korábbi találkozóin egész drónármádiát verbuvált össze a britektől és a hollandoktól, és az amerikaiaktól is megpróbálkozhat újabb fegyvereket kérni, bár legutóbb a Fehér Házban megalázták, amikor Donald Trumppal és alelnökével ült le.
