késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Küszöbön Romániában a megszorítások bejelentése: kedden öt órán át tárgyaltak a leendő kormánypártok
Továbbra sem tudnak megegyezni a kormányzásra készülő romániai pártok a készülő megszorítócsomagról, kedden 5 órán keresztül tárgyaltak egymással, de érdemben nem közeledtek az álláspontok, írja a Krónika Online.
Románia: a közszférán spórolna a leendő kormány
Az erdélyi magyar lap emlékeztet, hogy Nicușor Dan és az általa kormányzásra felkért négy politikai párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ – hétfő óta folytat egyeztetéseket az államfői hivatal képviselőivel a költségvetési hiány csökkentéséről és a leendő koalícióról.
Információk szerint a tárgyalásokon fölmerült, hogy 5 százalékkal csökkentsék a közszféra kiadásait, ami 12 milliárd lejes megtakarítást jelentene.
Ám nem tudtak megegyezni arról, hogy blokkolják az új munkavállalók felvételét, illetve hogy magát a bérekre szánt keretet csökkentsék, vagy a pótlékok összegét. A csökkentésekhez a javaslatok szerint egyes állami intézmények összevonása és egyes alkalmazottak elbocsátása is szükséges lenne.
Továbbra sem tudni, ki lesz az új miniszterelnök
A PSD javaslata szerint az élelmiszerek áfája nulla százalékos lenne, szemben a gabonafélékre kivetett 9 százalékos áfával, aminek költségvetési hatása évi 7,6 milliárd lej lenne – mondták politikai források a Digi24-nek. A szociáldemokraták további javaslatai között szerepel az árrés korlátozása a teljes energialáncban, valamint az, hogy a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok székhelyének Romániában kell működnie. A PSD azt is szeretné, hogy a 4000 lej feletti nyugdíjak után társadalombiztosítási járulékot kelljen fizetni, valamint a szerencsejátékokra és fogadásokra 19 százalékos áfát, plusz további 20 százalékos adót vetnének ki.
Ugyanakkor a tárgyalások résztvevői nem csupán ebben nem tudtak megegyezni, hanem amiatt is elégedetlenek, mert tudni szeretnék, hogy ki lesz a miniszterelnök, hogy kiderüljön, ki vállalja fel a népszerűtlen intézkedéseket.
A PSD felvetette, hogy a miniszterelnöki tisztséget rotációs alapon töltsék be – 2027-ig a PNL, majd a 2028-as választásokig a PSD –, ám ezt a PNL és az USR is elvetette, mondván: az országnak stabil kormányra van szüksége. Az értesülések szerint az ötletet az államfő is elveti.
Megszorítások: magasabb osztalékadó, társasági adó és többletadó
A Krónika Online arra is felhívja a figyelmet, hogy a körvonalazódó intézkedések keretében
a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs. Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre.
Intézmények, hivatalok és ügynökségek összevonása és megszüntetése révén 20 százalékkal csökkenhet az államapparátus. Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.
Már júliustól jöhetnek a népszerűtlen intézkedések
Korábbi cikkünkben írtuk, könnyen megfordulhat a politikai széljárás Romániában, ahol nemrég ért véget egy féléves, zűrzavarral teli választási időszak. Az előjelek ugyanakkor abba az irányba mutatnak, hogy az új kormánykoalíciónak nem lesz más választása, mint az adóemelés és a jóléti kiadások visszavágása, hogy elkerülje az ország kötvényeinek bóvliba sorolását. Ennek oka, hogy egész Európában a legnagyobb költségvetési hiányt hozta össze tavaly a román kormány, a 9 százalékos deficit az a szint, aminek lefaragása szinte elképzelhetetlen fájdalmas intézkedések nélkül.
A Tánczos Barna magyar származású pénzügyminiszter által vezetett szaktárca idei évre 7 százalékos hiány mellett tervezte meg a költségvetést, ami már csak azért is egyre nehezebben kivitelezhető, mert Romániában nem csak az államháztartással vannak bajok. A gazdaság is lényegében megbicsaklott: választási szuperév és osztozkodás ide vagy oda, tavaly az 1 százalékot sem érte el a növekedés, és előrejelzések szerint alig lesz jobb a helyzet 2025-ben. A Világbank legutóbb 1,3 százalékos GDP-bővülést jósolt Romániának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.