Borzasztó idők elé néz Románia: heteken belül brutális megszorításokat kaphatnak a nyakukba az emberek
Hétfőn foglalja el hivatalosan is az államfői pozíciót a román elnökválasztás múlt hét végi győztese, Nicusor Dan, Bukarest korábbi polgármestere, aki egy féléves, botrányoktól sem mentes, zűrzavarral teli időszakot zárhat le. Az elnökválasztás eredményét követő kegyelmi állapot azonban aligha fog sokáig tartani: minden előrejelzés szerint a következő kormánykoalíciónak fájdalmas intézkedéseket kell meghoznia, amelyek biztosan nem nyerik el a társadalom többségének támogatását.
Gazdasági sokk elé nézhet Románia
A reformok végrehajtása érdekében a nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ szeretné bevonni a Szociáldemokrata Pártot (PSD) is a kormányzásba, hogy ne csak ők viseljék az állami kiadások csökkentésével járó intézkedések politikai következményeit – írta a hét végi cikkében az Erdélyi Napló, amely bukaresti Gandul című portál kormányzati forrásai alapján vázolja fel, mi várható a következő másfél esztendőben. A lap felteszi a kérdést, hogy miért ragaszkodik ennyire a PNL, az USR és az RMDSZ ahhoz, hogy a PSD is része legyen a jövőbeni kormánynak. A válasz szerintük egyszerű.
Nem fognak tudni megbirkózni a következő hat hónap gazdasági és társadalmi sokkjaival, ami elsősorban árrobbanást és a jövedelmek befagyasztását okozhatja
– állítják politikai források a román újságnak, akik arra is rámutatnak, hogy a várható intézkedéseik recesszióhoz, elbocsátásokhoz, inflációhoz és a vásárlóerő csökkenéséhez vezetnek az árak robbanása és a jövedelmek befagyasztása révén. Egy másik indok az volt, hogy ugyan a PSD a kormányzásban stabilitási tényező volt, valószínűleg szükség van egy „bokszzsákra” a már nyilvánosan bejelentett megszorító intézkedésekhez.
Áfaemelés, rezsiárak növelése és sztrájkhullám jöhet hamarosan
Ilyen intézkedés lehet az elsők között az energiaszámlák esetén az árplafon eltörlése, ez már július elsejével megtörténhet.
Az elektromos szolgáltatók ráadásul már elküldték az új árajánlatokat, amelyek átlagosan 40-50 százalékos áremelkedést mutatnak.
„Ha eddig a közüzemi számlák be voltak fagyasztva, július 1-jétől a sérülékeny fogyasztók esetében a számla értéke meg fog duplázódni. A sokk pedig télen fog igazán érezhetővé válni, amikor a számlák még tovább fognak nőni” – teszik hozzá a megkérdezett források.
A második csapás a közszférában dolgozókat fogja érni. Összesen 15 százalékkal kell majd csökkenteni a közintézmények kiadásait, így például a katonák és rendőrök élelmezési juttatásainak befagyasztása vagy akár megvonása. De a tanárok sem járnak jobban, akiknek a béremelését is idén elhalaszthatja a kabinet. Ezzel azonban nincs végük a megszorításoknak. Egy másik ok, amiért a jobboldali pártok be akarják vonni a PSD-t a kormányba, az, hogy
végre tudják hajtani a több forrás által is beharangozott, 5 százalékpontos áfaemelést.
Ráadásul a 2026-os év sem lesz jobb, ami szintén egy megszorító költségvetés lesz a nyugdíjak, fizetések, a minimálbér befagyasztásával, 10 százalékos inflációval, az állami támogatási rendszerek és a kisvállalkozásoknak szánt segélyek csökkentésével vagy teljes megszüntetésével, adóemelésekkel és elbocsátásokkal.
Az új államfő is elismerte: baj van, miközben Brüsszel is vizsgálódik
Dan egyik első lépése annak elismerése volt, hogy Románia idén nem fogja tudni elérni a hiány 7 százalékra csökkentésének célját a gazdasági teljesítményhez viszonyítva – írja a Bloomberg. A román elnök hatáskörei korlátozottak, de Dan, aki a NATO- és az EU-csúcstalálkozókon képviseli majd az országot, jogosult kinevezni a miniszterelnököt. Az államfő hivatalba lépését követően, már kedden tárgyalásokat folytat az Európa-párti parlamenti pártokkal, hogy segítsen a kormányzó többség létrehozásában az ideiglenes kormány utódjaként, ami szükséges lépés a költségvetés kezeléséhez.
Egy a tanácskozásokat ismerő személy szerint a bizottság várhatóan felkéri Romániát, hogy egy június 4-én bemutatandó elemzésben vitassa meg a lehetséges szankciókat. A román tisztviselők jelezték, hogy megértették az üzenetet.
A Bloomberg szerint a befektetők üdvözölték a választási eredményt, de mivel a 10 éves hozamok 7,5 százalék körül ragadtak, az ország továbbra is a legmagasabb hitelfelvételi költségeket fizeti az EU-ban, és minden nagyobb pénzügyi támogatás az állam pénzügyeinek helyreállítására vonatkozó hiteles tervtől függ. Kulcskérdés, hogy meggyőzzék a románok a bizottságot arról, hogy le tudják faragni a hiányt, különben az uniós források befagyasztását kockázatják.
Brutális költekezésben volt az elmúlt években Bukarest
Tavaly Romániában választási szuperév volt, összesen négy választást bonyolítottak le 12 hónap leforgása alatt. Ahogy az lenni szokott, ilyenkor bőkezűek a politikusok, de az azért mégis meglepő, hogy ennyire: ugyanis a román államháztartási hiánya a GDP 9 százalékára emelkedett, ami messze a legmagasabb volt a 27 tagú Európai Unióban. A választási szuperévnek pedig meg is lett a böjtje, a decemberben megalakuló régi-új kabinet első dolga volt a megszorítások bejelentése, aminek keretében befagyasztották a béreket és a nyugdíjakat.
Ez azonban aligha fogta meg a méretesre duzzadó állami kiadásokat: keleti szomszédunk költségvetési hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát tette ki április végén, ami lehangoló annak fényében, hogy egy évvel korábban „csak” 2,7 százalék volt.
A Tánczos Barna magyar származású pénzügyminiszter által vezetett szaktárca idei évre 7 százalékos hiány mellett tervezte meg a költségvetést, ami már csak azért is egyre nehezebben kivitelezhető, mert Romániában nemcsak az államháztartással vannak bajok. A gazdaság is lényegében megbicsaklott: választási szuperév és osztozkodás ide vagy oda, tavaly az 1 százalékot sem érte el a növekedés, és előrejelzések szerint alig lesz jobb a helyzet 2025-ben. A nagy elemzőházak, köztük az IMF, jellemzően 1,5 százalék körüli gazdasági növekedéssel kalkulálnak. Az első negyedévben ugyan 0,5 százalékkal növekedett a GDP, de negyedéves alapon stagnált.
A makrogazdasági fundamentumok folyamatos romlását tehát a befektetők sem nézik jó szemmel. A Fitch Ratings december közepén rontotta le a román szuverén adósosztályzat kilátását a legalacsonyabb befektetési kategóriának számító BBB szintre, ezzel egyetlen fokozatra került a bóvlikategóriától. Ha nem sikerül javítania a közgazdálkodás helyzetén, hamarosan már a befektetők is elfordulhatnak az országtól, ami további károkat okozhat.
Politikai zűrzavar kellős közepén van Románia már fél éve
Dan megválasztása láthatóan megnyugvást hozott, azonban nagy kérdés, hogy ez meddig tart, az elmúlt fél év rengeteg fordulatot tartogatott. Romániában azok után robbant ki belpolitikai válság, hogy tavaly decemberben az alkotmánybíróság, öt nappal az elnökválasztást követően, egy az egyben megsemmisítette az első forduló eredményét, miután úgy ítélte meg, hogy alapos a gyanú, hogy az oroszok beavatkoztak Colin Georgescu szélsőjobboldali politikus oldalán a választásokba.
De a megismételt elnökválasztás első fordulója is óriási hullámokat vert. A hírhedten magyarellenes politikus, az AUR szélsőjobboldali jelöltje, George Simion közel 41 százalékos eredményt ért el. A hírre másnap reggel rögtön mínuszban nyitott a bukaresti tőzsde, majd a befektetői aggodalmak hatására aznap besült a román kötvényaukció is. Hogy teljessé váljon a zűrzavar, Marcel Coilacu miniszterelnök bejelentette a lemondását. A káosz hatására a román fizetőeszköz, a lej jelentősen gyengült, csak a központi bankon múlt, hogy nem zakózott nagyot. Igaz, ehhez az is kellett, hogy 6-8 milliárd eurót elégessen, és a lej vásárlásával támogassa meg az árfolyamot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.