Történelmi csapás sújtja Németországot és ez továbblöki a mélybe a gazdaságát – sokkoló a szárazság

Az idei volt a harmadik legszárazabb tavasz Németországban 1881 óta, amikor vezetni kezdték ezt a statisztikát, csak 1893-ban és 2011-ben esett kevesebb eső ebben az időszakban a meteorológiai szolgálat (Deutscher Wetterdienst – DWD) szerint. A mezőgazdaság mellett az ipar is megérzi majd a szárazság hatását, ahogy évek óta mindig, amikor nyáron veszélyesen leapad az alapanyagok és késztermékek szállítását bonyolító nagy folyók vízszintje.

A DWD jelentése szerint csupán négyzetméterenként 96 liternyi eső esett március eleje és május vége között – csak a fele az 1961 és 2020 közötti átlagos 186 liternek. Ez extrém szárazságot jelent.

Aggasztó az is, hogy milyen jelentős különbségek voltak a csapadékmennyiségben az ország északkeleti és déli, alpi régiója között: előbbi térségben mindössze 40, az utóbbiban 300 liternyi eső esett négyzetméterenként. 

az északi régió a csapadékosabb. Hasonló volt egyébként a helyzet egész Európában, az északi területeket szárazság sújtotta, míg a délieket heves esőzések és áradások.

A szárazság már leapasztotta a Rajna vízszintjét

A kevés csapadék miatt nő az erdőtüzek veszélye, Türingiában és Észak-Rajna-Vesztfáliában már történtek is idén esetek. Már tavasszal annyira alacsony volt Európa legfontosabb vízi útja, a Rajna vízállása, hogy a Deutsche Welle összeállítása szerint a teherhajók márciusban csak a szokásos árumennyiségnek csak a 25 százalékát szállíthatták. A húsvéti hétvége esőzéseinek köszönhetően ez bizonyos szakaszokon felment 50, illetve 80 százalékra.

Ennek következtében jelentősen nőttek a szállítási díjak, és a szakértők szerint ennek a hatása hamarosan megjelenik majd a kiskereskedelmi árakban is. A későbbi problémákra készülve a német önkormányzatok szövetsége felszólította az embereket, hogy takarékoskodjanak az ivóvízzel.

A Helmholz Környezetvédelmi Kutatóközpont (Umweltforschungszentrum – UFZ) szárazságmonitora szerint az ország északi és északkeleti térségeiben, valamint Bajorország egyes részein különösen a talaj legfelső 25 centimétere extrém száraz.

Ez nem sok jót ígér a mezőgazdaságnak, a felső réteg ugyanis kiemelten fontos a gazdasági haszonnövények, elsősorban a nagyon rövid gyökérrel rendelkező 

• gabona- 
• és fűfélék számára, 

emlékeztetett Dietrich Borchardt professzor, az UFZ vízi ökoszisztémák elemzésével és kezelésével foglalkozó tanszékének vezetője.

Sárga figyelmeztetés a talajvízszint miatt

Az elmúlt hónapok szárazsága különösen katasztrofális a talajvíz szempontjából, ami főként november és március között halmozódik fel, amikor a növények még nem nőnek, és ezért nincs szükségük sok vízre. Most 

Ez azért aggasztó, mert a száraz talaj taszítja a vizet, vagyis még akkor is nehezen szivárog be a talajba, ha esik az eső. A probléma pedig tovább fokozódik, ha nagy eső esik, mert akkor a víz a talaj felületén folyik le a patakokba és a folyókba.

Különösen a mezőgazdaság fogja megszenvedni, ha nem esik hamarosan az eső. Meike Mieke, a brandenburgi gazdaszövetség munkatársa szerint a nyár eleji aszály terhelné meg igazán a növényeket, mert ekkor kezdődik a gyümölcsök képződése. Erre pedig megvan minden esély, a meteorológiai szolgálat a talajnedvesség további csökkenését prognosztizálja.

Szárazságtűrő növényekre kell áttérni

Fel kell készülni a jövőre is, az előrejelzések szerint az évszázad végére akár négyszer annyi vízre lesz szükségünk ahhoz, hogy élelmiszernövényeket termesszünk, mint most, mert kevesebb eső fog esni, és minél melegebb lesz, annál gyorsabban párolog a víz.

Szakértők ezért azt javasolják, hogy 

 „A csicseriborsó és a lencse kevesebb vízzel is elboldogul, mint amennyire a bogyós gyümölcsöknek szüksége van” – mutatott rá Verena Graichen, a BUND (Friends of the Earth Germany) környezetvédelmi szervezet munkatársa.