Miközben az olaj- és gázipart folyamatosan bírálják a szén-dioxid-kibocsátása miatt, kevés figyelmet fordítanak a mesterséges intelligencia (MI) használata miatti kibocsátásra, a szénlábnyom keletkezésére – mutat rá az Oilcapital.
Mint kiderült, ez nagy hiba volt, hiszen ma már a mesterséges intelligencia használata már most akkora szénlábnyomot teremt, hogy könnyedén felveheti a versenyt nemcsak az olaj- és gáziparral, hanem a nehézipar különböző szegmenseivel is.
– részben ezekkel gyakorolnak nyomást a kormányok és nemzetközi szervezetek a világ különböző országaiban, de főként Európában és Észak-Amerikában az olajra és a gázra.
Azonban gyakorlatilag nulla a vezető elemző ügynökségek, a média, a politikusok és a nyilvánosság figyelme az üvegházhatású gázok kibocsátásának azon problémájára, amelyet a mesterséges intelligencia óriásai okoznak. Pedig az MI a kaliforniai Stanford Egyetem tudósainak legutóbbi AI Index 2025 jelentése alapján a szén-dioxid-kibocsátás egyik legfontosabb szereplőjévé válik. A nagy mesterséges intelligencia modellek aktivitásából származó mennyiségük nemcsak exponenciálisan nő, de már össze is hasonlítható az ipari kibocsátásokkal.
A légkörbe történő üvegházhatású gázok kibocsátásának vezetője a Llama 3.1 405B, amelyet a szakértők még erősebbnek tartanak, mint a jól ismert mesterséges intelligencia által vezérelt GPT-4-et. Az AI Index 2025 jelentése szerint a Llama 3.1 405B használata évente 8,93 ezer tonna üvegházhatású gázt termelt. Ugyanennyit évente közel 2000 autó bocsát ki. A GPT-3 modellnek csak a betanítása (ami messze nem a rendszer egészének munkája!) évi 588 tonna széndioxidot termelt. A GPT-4 kiképzése további 5184 tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezte.
Összehasonlítva a világ teljes kohászatának éves kibocsátásával, ami a Világ Acélipari Szövetség szerint körülbelül 2,6 milliárd tonna, akkor ez csepp a tengerben. De itt számos tényezőt fontos megjegyezni.
A mesterséges intelligencia használata emellett egy másik okból is szerepet játszik a szén-dioxid-kibocsátás növekedésében: ez az áram stabil beszerzésének szükségessége. Ez nem oldható meg környezetkímélő szélturbinákkal vagy az időjárási viszonyoktól függően működő napelemekkel, amíg nem tárolható hosszabb időre és nagy mennyiségben az általuk termelt energia tárolása. A mesterséges intelligencia működéséhez szükséges adatközpontok (DC-k) egyre nagyobb számítási teljesítményt, ezáltal egyre több energiát igényelnek.
Már most is több áramot fogyasztanak, mint egész Franciaország.
Éppen ezért az Amazon, a Google és a Microsoft, amelyek aktívan befektetnek a mesterséges intelligenciába és fejlesztik azt, most megpróbálják a lehető legnagyobb mértékben lekötni a nukleáris kapacitásokat. A mesterséges intelligencia munkájához atomerőművekből származó energiára van szükség, mert az atomerőművek, ellentétben a szélturbinákkal, napelemekkel és más zöld megoldásokkal, stabil áramellátást biztosítanak. Természetesen a gáz- és a szénerőműveket a stabilitás jellemzi, de kisebb mértékben, mint az atomerőműveket, továbbá a működésük közben szén-dioxidot bocsátanak ki.
Ám miközben az orosz Roszatom és a kínai gyártók lendülettel építenek atomerőműveket, a a világ más részein az atomenergia-termelés vagy stagnál, vagy romlik. Afrikában és Latin-Amerikában ezek az iparágak egyszerűen még ki sem fejlődtek. Európában Párizs és Emmanuel Macron elnök minden erőfeszítése, valamint a brit vezetés iparági újjáélesztési kísérletei ellenére a gyakorlatban még semmi sem működött – mutat rá a lap.
Az Egyesült Államokban Barack Obama alatt elkezdődött az iparág helyreállítására, de a szerény eredmények csak most kezdenek látszani, azok is csak fenntartásokkal.
Az Egyesült Államokban 2012 és 2021 között 12 atomreaktort állítottak le végleg.
Amerikában egyelőre nem annyira új atomerőművek építéséről és indításáról beszélnek, mint inkább a régiek leszereléséről vagy a már működők élettartamának meghosszabbításáról. Mivel politikai okokból sem Európa, sem Észak-Amerika nem akarja majd orosz és kínai vállalatok szolgáltatásait igénybe venni új atomerőművek tömeges építéséhez, az energiaéhes adatközpontokat és mesterségesintelligencia-rendszereket fosszilis tüzelőanyagokból termelt árammal kell majd ellátni. Ehhez azonban az adott országnak némi stabil energiatermelő kapacitásra van szüksége, enélkül növelnie kell az energiaimportot, vagy búcsút inthet a mesterséges intelligencia fejlődésének.
Egy egyszerű példa Írország, ahol az adatközpontok áramigénye már 2022-ben elérte a teljes fogyasztás 17 százalékát, 2026-ra pedig talán már ennek a kétszeresét. Írország azonban biztosan nem épít atomerőművet néhány éven belül. Szél- és naperőműparkjai viszont nem tudnak majd megbirkózni a terheléssel, és áramot sem tudnak majd termelni megszakítás nélkül. Tehát növelnie kell a szén és a gáz importját.
Vagyis aki gyorsan fejleszteni akarja a mesterséges intelligenciát, annak már most sürgősen új atomerőműveket kell építenie, vagy hosszú távú szerződéseket kell kötnie szén- és LNG-szállításra az Oilcapital szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.