Repedezik az európai egység a NATO-elvárások miatt – Trump most sem fogta vissza magát
Rendkívüli ülésen tárgyalta a NATO vezetősége pénteken a spanyol kormány tiltakozását a védelmi kiadások 5 százalékra való növeléséről – értesült az AFP hírügynökség. Az egyeztetésre azért volt szükség, mert a spanyol kormány jelezte, nem hajlandó eleget tenni Donald Trump követelésének, hogy a NATO tagállamai GDP-jük 5 százalékát katonai kiadásokra fordítsák, ez a tiltakozás pedig megzavarhatja a jövő héten esedékes NATO-csúcs menetrendjét is.
Teljesítenék Trump követeléseit a NATO-tagok, de nem egységesen
Spanyolország a NATO egyik legnagyobb potyautasa, a déli állam még azt a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költést sem éri el, amely régóta elvárás a szövetségben. A spanyolok ugyan nemrég bejelentették, hogy 10,5 milliárd dollárral növelik az idén a védelmi kiadásokat, de ezzel még mindig csak azt a 2 százalékos szintet érnék el, amelyet a jelenlegi állás szerint a NATO többi tagja hamarosan bőven maga mögött hagy. Pedro Sánchez miniszterelnök a Mark Rutte NATO-főtitkárnak küldött hivatalos levelében
az 5 százalékos vállalást „irracionálisnak és kontraproduktívnak” nevezte az országa számára.
Pedro Sánchez kerek perec kijelentette, nem hajlandó nagyobb mértékben növelni a védelmi kiadásokat, mivel az veszélyeztetné országa gazdaságát, az adók emelésével és a szociális juttatások megvágásával járna. Így már az NATO-csúcs előtt kérte Ruttét, hogy a véglegesen elfogadandó nyilatkozatból ezt a kitételt, mármint a védelmi kiadásoknak a GDP 5 százalékra történő emelését hagyják ki, vagy azt Spanyolországra ne vonatkoztassák.
Portugália és Olaszország sem rajong az ötletért, mint ahogy a jelentős költségvetési gondokkal küzdő Belgium sem. Az olasz védelmi miniszter pénteken egyenesen azt mondta, hogy a NATO-nak a jelenlegi formájában nincs értelme.
Mint arról korábban a Világgazdaság is beszámolt, a NATO-tagországok miniszterei június elején elvi megállapodást kötöttek arról, hogy 2032-re a GDP 5 százalékára emelik a biztonsággal kapcsolatos kiadásokat: ebből 3,5 százalék közvetlenül katonai kiadásokra, 1,5 százalék pedig kapcsolódó infrastrukturális és egyéb, például kiberbiztonsági fejlesztésekre mehetne. A vállalások jelenlegi szintről való drasztikus emelésére azért van szükség, mert a NATO kulcsszereplője, Donald Trump kevesli a tagállami befizetéseket, ezért félő, hogy kellő kiadásnövelés híján megbomolhatna a szövetség egysége.
Donald Trump ilyen irányú követelésének nemrég ismét hangot adott, amikor egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott:
A NATO tagállamainak GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra kell fordítaniuk. Úgy gondolom, Amerikának nem kell tartania magát ehhez az 5 százalékhoz, mi már bőven eleget fizettünk bele mások védelmébe, de az európaiaknak igenis kell!
Amerika jelenleg GDP-jének 3,4 százalékát költi minden évben védelmi célokra, tavaly ez 997 milliárd dolláros kiadást jelentett számukra, ami egymagában nagyobb összeg volt, mint az utána következő kilenc legnagyobb katonai költekező kiadásai együttvéve.
Jól átható, hogy a június 24–25-i hágai NATO-csúcstalálkozó próbára teszi majd azoknak a nyugat-európai országoknak az elkötelezettségét, amelyek eddig erősen támogatták az ukrán háborút, ám az ezzel okozott gazdasági visszaeséssel már nehezen küzdenek meg, s úgy tűnik, már inkább csak szavakban állnának ki Ukrajna mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.