A spanyol miniszterelnök fityiszt mutatott Mark Rutte NATO-főtitkárnak: elutasítja az „irracionális” védelmi költségvetés-növelést

Hivatalos uton tájékoztatta Pedro Sánchez miniszterelnök a NATO főtitkárát, hogy Spanyolország nem hajlandó elkötelezni magát a védelmi kiadások újabb emelése mellett, és az általa a szövetségeseknek javasolt 5 százalékos emelést „irracionálisnak és kontraproduktívnak” nevezte az országa számára.

Az EFE spanyol hírügynökség tájékoztatása szerint, a spanyol miniszterelnök Mark Rutte, a NATO főtitkárának írt levelében azt javasolta, hogy a jövő héten Hágában tartandó NATO-csúcstalálkozón jóváhagyandó nyilatkozatba egy „rugalmasabb” képletet foglaljanak bele, amely kimondja, hogy az 5 százalékos cél opcionális, vagy olyant, amely kizárja Spanyolországot az előírás alkalmazásából. 

A miniszterelnök úgy véli, a cél összeegyeztethetetlen a jóléti állammal

Pedro Sánchez szerint az 5 százalékos arány elérése összeegyeztethetetlen a spanyol jóléti állammal és az ő „világnézetével”, és kijelenti, hogy minden kormánynak joga van bizonyos „áldozatokat” meghozni vagy nem meghozni, például a középosztály adóinak emelése vagy a közszolgáltatások és a szociális juttatások csökkentése érdekében. A miniszterelnök levelében részletezte, hogy a GDP 5 százalékának a védelmi költségvetésre történő elkülönítése – még a Mark Rutte által javasolt képletben is, amely a GDP 3,5%-át kizárólag védelemre és a GDP 1,5%-át a kapcsolódó beruházásokra fordítja – összeegyeztethetetlen azzal, hogy biztosítani kell Spanyolország egyéb szükséges kiadásainak finanszírozását.

Donald Trump amerikai elnök arra kérte az európai NATO-tagországokat, hogy növeljék védelmi költségvetésüket GDP-jük 5%-ára, ami jóval meghaladja a jelenlegi 2%-os GDP-vállalást, amelyet a szövetség 32 tagállama közül 9 nem teljesített. Ezért Mark Rutte, a NATO főtitkára, aki januárban azt javasolta a NATO tagállamainak, hogy növeljék a katonai kiadásokat a nyugdíjakra, az egészségügyre vagy a szociális támogatásra szánt kiadások csökkentésével, hivatalosan is azt javasolta, hogy ezen államok vezetői a június 24–25-i csúcstalálkozón fogadják el a védelmi költségvetés GDP-jük 5 százalékára történő emelését, de a GDP 3,5 százalékát kizárólag védelemre lebontva, plusz a GDP további 1,5%-ának elkülönítését a kapcsolódó ágazatokba, például az infrastruktúrába történő beruházásokra.

A NATO főtitkára azzal érvelt, hogy nem lehet azt mondani, hogy „nincs pénz” a fegyverkezésre, és felszólította a tagállamok vezetőit, hogy magyarázzák el ezt saját polgáraiknak. „Ezért politikusok, hogy bemutassák a tényeket az embereknek, és elmondják nekik: gazdag társadalmaink vannak, meg tudjuk csinálni. De ha most nem cselekszünk, a következő három évben rendben leszünk, de (...) további három, négy vagy öt év múlva valóban fenyegetve leszünk” – mondta Mark Rutte. 

Pedro Sánchez rámutatott: Spanyolország várhatóan eléri a 2 százalékos GDP-arányt a védelmi kiadások terén és az elmúlt években a negyedik NATO-ország lett, amely a legnagyobb átlagos éves védelmi kiadásnövekedéssel rendelkezik, emellett több ezer katonával vesz részt a szövetség különböző misszióiban.

– hangsúlyozta.

Véleménye szerint ez a főtitkár által említett növelés nem szükséges a szövetség legközelebbi miniszteri csúcstalálkozóján az egyes országok számára kitűzött képességcélok eléréséhez. Spanyolország esetében a katonai számítások szerint a 2,1 százalékos kiadás elegendő lesz a szükséges beruházások fedezésére – tette hozzá. 

Pedro Sánchez arra is rávilágított, hogy az 5 százalékos küszöb felé való sietség káros lehet egy olyan projektre nézve, amely időt és mozgásteret igényel, ráadásul arra kényszerítheti Spanyolországot, hogy felgyorsítsa a nem EU-s beszállítóktól történő beszerzéseit, és akadályozná saját ipari fejlődését is. Sánchez arra is figyelmeztetett, hogy a beruházások elterelése olyan tevékenységektől, amelyek nagyobb multiplikátorhatással rendelkeznek, mint a védelmi ipar, a gazdasági növekedés lassulását és az adósság és az inflációs nyomás növekedését eredményezheti. A harmadik ok, amiért nemet mondott az 5 százalékos célkitűzésre, az az, hogy egy ilyen célkitűzés összeegyeztethetetlen lenne a spanyol jóléti állammal.

 – tette hozzá.