A vízhiány többé nem csak déli probléma: Brüsszel szerint egész Európa veszélyben van, ha nem változtatunk vízhasználati szokásainkon. Az Európai Bizottság júniusban mutatja be új vízügyi tervét, amely arra kéri a tagállamokat, hogy 2030-ra legalább 10 százalékkal csökkentsék vízfogyasztásukat. Ez az első alkalom, hogy a testület közös vízhatékonysági célt jelöl ki.
Gondolkodnunk kell azon, hogyan használjuk a vizet – még egy zuhany alatt is
– mondta Jessika Roswall környezetvédelmi biztos a Financial Timesnak. A bizottság célja nemcsak a takarékosság, hanem az ellenállóbb vízhálózatok kiépítése is, tekintettel arra, hogy a szárazságok egyre hosszabbak és gyakoribbak.
A probléma már sok országban kézzelfogható. Görögország legnagyobb vízszolgáltatója szerint, ha nem történik azonnali intézkedés, Athén két éven belül kifogyhat a vízből. Ciprus 2025-re harmadik egymást követő aszályévére készül, és ez lesz az elmúlt fél évszázad nyolcadik legrosszabb időszaka a víztartalékok szempontjából. Svédországban locsolási tilalom van érvényben, míg Franciaországban és Spanyolországban már nyílt konfliktusok robbantak ki a vízhasználat körül.
A tervezet az infrastruktúra javítását is sürgeti: évente mintegy huszonhárommilliárd euróra lenne szükség a vezetékek, szivattyúk és víztisztító telepek korszerűsítésére. Az EU-ban a víz negyede elszivárog a rendszerből, Bulgáriában ez az arány 60 százalék. Az Európai Beruházási Bank 2025 és 2027 között tizenötmilliárd eurós hitel- és garanciaprogrammal segítené a fejlesztéseket.
A víz újrafelhasználása is rendkívül alacsony: az EU-ban jelenleg csupán 2,4 százalék. A bizottság szerint ezt az arányt sürgősen növelni kell. Bár a 10 százalékos cél nem lesz kötelező, Brüsszel arra ösztönzi a tagállamokat, hogy saját nemzeti célokat határozzanak meg, és pontosabb adatokat gyűjtsenek – ez ugyanis súlyos hiányosság.
Az uniós klímaértékelés szerint csak kevés ország foglalkozik komolyan a vízhiány elleni felkészüléssel. Roswall hangsúlyozta:
A víz nem ismeri az országhatárokat – közösen kell fellépnünk.
A vízválság már a gazdaságot is fenyegeti: az Európai Központi Bank friss jelentése szerint a felszíni vízkészletek szűkössége önmagában az euróövezeti GDP közel 15 százalékát veszélyezteti. Noha Dél-Európában az idei tavaszi esők enyhítették az ellátási gondokat, a szakemberek továbbra is rövid távú hiányokra figyelmeztetnek.
A bizottság célja világos: a víz nem korlátlan erőforrás, és ha nem kezdünk el vele takarékosan bánni, annak a társadalmi, gazdasági és környezeti következményei is súlyosak lesznek.
Vízgazdálkodás: hatékonyabb megoldást dolgozott ki az Energiaügyi Minisztérium – búcsút mondhatunk az aszálynak?
A tervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátják. A kormány számára kiemelten fontos természeti értékeink megőrzése és fenntartása, így vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.