Elfogy a víz, egész Európa veszélyben van: Brüsszel felszólítja az uniós országokat – el kell kezdeni takarékoskodni
A vízhiány többé nem csak déli probléma: Brüsszel szerint egész Európa veszélyben van, ha nem változtatunk vízhasználati szokásainkon. Az Európai Bizottság júniusban mutatja be új vízügyi tervét, amely arra kéri a tagállamokat, hogy 2030-ra legalább 10 százalékkal csökkentsék vízfogyasztásukat. Ez az első alkalom, hogy a testület közös vízhatékonysági célt jelöl ki.
Gondolkodnunk kell azon, hogyan használjuk a vizet – még egy zuhany alatt is
– mondta Jessika Roswall környezetvédelmi biztos a Financial Timesnak. A bizottság célja nemcsak a takarékosság, hanem az ellenállóbb vízhálózatok kiépítése is, tekintettel arra, hogy a szárazságok egyre hosszabbak és gyakoribbak.
A probléma már sok országban kézzelfogható. Görögország legnagyobb vízszolgáltatója szerint, ha nem történik azonnali intézkedés, Athén két éven belül kifogyhat a vízből. Ciprus 2025-re harmadik egymást követő aszályévére készül, és ez lesz az elmúlt fél évszázad nyolcadik legrosszabb időszaka a víztartalékok szempontjából. Svédországban locsolási tilalom van érvényben, míg Franciaországban és Spanyolországban már nyílt konfliktusok robbantak ki a vízhasználat körül.
A tervezet az infrastruktúra javítását is sürgeti: évente mintegy huszonhárommilliárd euróra lenne szükség a vezetékek, szivattyúk és víztisztító telepek korszerűsítésére. Az EU-ban a víz negyede elszivárog a rendszerből, Bulgáriában ez az arány 60 százalék. Az Európai Beruházási Bank 2025 és 2027 között tizenötmilliárd eurós hitel- és garanciaprogrammal segítené a fejlesztéseket.
Pazarló vízhasználati szokások
A víz újrafelhasználása is rendkívül alacsony: az EU-ban jelenleg csupán 2,4 százalék. A bizottság szerint ezt az arányt sürgősen növelni kell. Bár a 10 százalékos cél nem lesz kötelező, Brüsszel arra ösztönzi a tagállamokat, hogy saját nemzeti célokat határozzanak meg, és pontosabb adatokat gyűjtsenek – ez ugyanis súlyos hiányosság.
Az uniós klímaértékelés szerint csak kevés ország foglalkozik komolyan a vízhiány elleni felkészüléssel. Roswall hangsúlyozta:
A víz nem ismeri az országhatárokat – közösen kell fellépnünk.
A vízválság már a gazdaságot is fenyegeti: az Európai Központi Bank friss jelentése szerint a felszíni vízkészletek szűkössége önmagában az euróövezeti GDP közel 15 százalékát veszélyezteti. Noha Dél-Európában az idei tavaszi esők enyhítették az ellátási gondokat, a szakemberek továbbra is rövid távú hiányokra figyelmeztetnek.
A bizottság célja világos: a víz nem korlátlan erőforrás, és ha nem kezdünk el vele takarékosan bánni, annak a társadalmi, gazdasági és környezeti következményei is súlyosak lesznek.
Vízgazdálkodás: hatékonyabb megoldást dolgozott ki az Energiaügyi Minisztérium – búcsút mondhatunk az aszálynak?
A tervezetet társadalmi egyeztetésre bocsátják. A kormány számára kiemelten fontos természeti értékeink megőrzése és fenntartása, így vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme is.
