Valami megtört a Volvónál, a kínai Geely konszern tulajdonában lévő svéd autógyártó 12 százalékkal kevesebb, 59 822 autót tudott csak eladni a múlt hónapban, s az elektromos átállásban tapasztalt lendülete sem az igazi már. Tavaly az elektromos autók és a tölthető hibridek értékesítése 46 százalékos részarányt képviselt a Volvo teljes volumenén belül, ez az idén már 50 százalék fölé várt ráta 44 százalékra csúszott vissza májusban.
Ebben a Donald Trump-féle kiszorító, protekcionista vámpolitika mellett az észak-amerikai piacon az elektromos autók iránti kereslet megtorpanása is közrejátszott. Az elnök a villanyautók helyett minden eszközzel
forgalmazását szorgalmazza, eleget téve a megválasztását támogató olajlobbi igényeinek. Ez visszavetette az Egyesült Államokba exportált elektromos hajtású Volvók forgalmát is, amelyeket egyébként eddig Kínában szereltek össze és a távol-keleti országra érvényes magasabb vámmal tudnak csak bevinni az amerikai piacra.
Májusban globálisan és összesen 12 391 elektromos Volvo kelt el, 27 százalékkal kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Az első öt hónap 56 537 darabos „termése” pedig 22 százalékos mínuszban van a tavalyi bázishoz viszonyítva. A tölthető hibrideknél nincs ekkora baj, a 13 953 darabos májusi volumen ugyan 11 százalékos csökkenést jelez, de az öthavi értékesítés (70 675 darab) még mindig 6 százalékos pluszt mutat a szerdán kiadott statisztikában.
A Volvo egy soron említi a lágy hibrideket és a benzines járműveit, melyeknél ugyancsak szomorú mínuszokkal lehet találkozni. Forgalmuk májusban 5 százalékkal csökkent (33 478 darab), a január-májusi 163 710 darabos értékesítés viszont 8 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Összességében jól látszik, hogy
a svédeknek nem tett jót az Amerika felől érkező ellenszél: eddig 290 922 autót adtak az idén, ami 8 százalékos csökkenés a bázishoz képest.
Ez azért is meglepő, mert a Volvo tavaly történelmi értékesítési csúcsot állított fel, szaladt a szekér, összesen 763 389 Volvóra került rendszám, ami a változatosság kedvéért szintén 8 százalékos elmozdulást jelentett – akkor pozitív irányban.
Az idei gyengébb teljesítményt az S&P sem hagyta szó nélkül, a nemzetközi hitelminősítő pénteken stabilról negatívra változtatta a svédek BB+ besorolásához fűzött kilátását, amit az amerikai vámokkal és a kínai verseny élesedésével indokolt. Az Egyesült Államok 16, Kína 20 százalékot képviselt tavaly a Volvo járműértékesítésében.
A Volvo csak egy modelljét gyártja Amerikában, a dél-karolinai Charlestonban, minden más típusát exportálnia kell, s ebben a vámok újabban nemigen támogatják. Az S&P kockázati tényezőként a várhatóan 2027-ben életbe lépő korlátozásokat is megemlíti, ami a kínai tulajdonosi körhöz tartozó autók amerikai importját lehetetleníti el.
Az unióból exportált termékekre belengetett, majd nyomban felfüggesztett Trump-féle 50 százalékos büntetővám sem lelkesíti a Volvo vezetőit. Hakan Samuelsson vezérigazgató a Trump-féle bejelentésre rögtön reagált, mondván ezzel a 46 ezer dolláros, elektromos EX30-as SUV-juk amerikai forgalmazásának végképp befellegzett, pedig áprilisban épp a kínai gyártás miatti szankció megkerülése érdekében vitték át az Amerikának szánt példányok összeszerelését a belgiumi Gentbe.
A Volvo próbál alkalmazkodni a helyzethez, nemrég például háromezer fős leépítést jelentett be, elsősorban az adminisztratív feladatokat ellátó munkatársaitól megválva. Egyben törölték idei és jövő évi célszámaikat a bizonytalan piaci helyzetre hivatkozva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.