A fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest átlagosan 4,6 százalékkal nőttek idén júniusban, míg az előző hónaphoz képest mindössze 0,1 százalékos drágulás történt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH ). Az infláció enyhén az elemzői várakozások felett volt.
Az élelmiszerek ára 6,2 százalékkal nőtt – a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,9 százalékkal –, ezen belül a tojásé 26,0, a liszté 24,4, az étolajé 22,2, a kávéé 20,3, a csokoládé és kakaóé 19,6, a gyümölcs- és zöldségléé 14,1, a büféáruké 10,4, a péksüteményeké 8,1, a tejé 7,3, az alkoholmentes üdítőitaloké 7,1 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 31,2, a tejtermékeké 7,2, a párizsi, kolbászé 6,9, a sertéshúsé 2,0 százalékkal mérséklődött.
A háztartási energiáért 8,6 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 18,4, a palackos gáz 5,8 százalékkal drágult.
A szeszes italok, dohányáruk ára 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,0 százalékkal. A szolgáltatások 5,4 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a testápolási szolgáltatások 10,1, a lakásjavítás és -karbantartás 9,8, a járműjavítás és -karbantartás 9,6, a lakbér 9,4, az üdülési szolgáltatások 7,8 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 23,8, a szobabútorok 4,6, az új személygépkocsik 3,7, a használt személygépkocsik 1,0 százalékkal többe kerültek. A járműüzemanyagok ára 1,0 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,5 százalékkal drágultak.
A fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal nőtt – a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,2 százalékkal mérséklődtek. Az étolaj 2,4, a tojás 1,8, a margarin és az alkoholmentes üdítőitalok 1,2-1,2, a csokoládé, kakaó 1,0, a párizsi, kolbász és a kenyér 0,7-0,7, a sajt 0,6 százalékkal kevesebbe került. A termékcsoporton belül
százalékkal drágultak. A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 0,7 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 1,4 százalékkal többet, a palackos gázért 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatások 3,7, a sport, múzeumi belépők 2,3, a helyi tömegközlekedés 1,1 százalékkal drágultak.
A járműüzemanyagok ára 0,5, a gyógyszer, gyógyáruké 0,2 százalékkal nőtt.
Stabilizálódó árak, óvatos bizakodás – fordulóponthoz ért az infláció
Júniusban csak minimálisan emelkedett az infláció, a havi drágulás üteme továbbra is alacsony, és egyre több tényező utal arra, hogy a pénzromlás tartós fékeződésbe kezdett. A Világgazdaság által megkérdezett elemzők szerint a forint erősödése, az olajárak normalizálódása és a gyenge kereslet mind hozzájárulhat ahhoz, hogy 2025 végére elérhető közelségbe kerüljön a jegybank inflációs célja.
A júniusi inflációt befolyásoló egyik kulcstényező az árrésstopok kiterjesztése volt. Az élelmiszerárrés-stop, amelyet május 31-ről augusztus végéig hosszabbított meg a kormány, továbbra is jelentős dezinflációs hatással bír, de már csökkenő intenzitással. A Világgazdaságnak nyilatkozott erről hétfőn Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője, aki úgy látja, hogy
az árrésstopok hatása lassan kifut, miközben az üzletek más termékcsoportokon próbálnak kompenzálni. Ez különösen igaz azokra a kereskedelmi láncokra, amelyek év végi eredménycéljaik teljesítésére koncentrálnak.
Júniusban lépett hatályba a drogériákra vonatkozó árrésstop is, de ennek inflációs fékező hatása legfeljebb 0,1-0,2 százalékpont lehetett. Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője ehhez hozzátette: „A kereskedők egyelőre nem árazzák be a forint erősödését, mert nem bíznak a tartósságában. Ha azonban a stabil árfolyam kitart, a későbbiekben enyhülhetnek az importált termékek árai is.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.