A csokoládé legfontosabb alapanyagának számító kakaó ára öt éve folyamatosan nő, mivel a legfontosabb termőterületein, Elefántcsontparton és Ghánában megtizedelte a termést a csapadékos időjárás, valamint a növényi betegségek. Nőttek a termelők költségei is, miután társadalmi nyomásra a nyugati cégek nem veszik át a gyerekmunkával leszedett termést.
Tovább rontja a helyzetet, hogy a kormányok keveset ruháztak be a területre, ráadásul egyre több gondot okoz a csempészet. Mindezek következtében a kakaó ára tavaly rekordmagasságba, tonnánként 12 ezer dollár fölé emelkedett, jelenleg 9800 és 10 ezer dollár között mozog az árfolyam. Ez jóval meghaladja 2023. januári 2800 dolláros kurzust.
A piac erősen szabályozott, Ghánában a COCOBOD, Elefántcsontpartban a CCC nevű állami intézmények monopóliumként működnek a két országban. Feladatuk a kakaó termelésének, marketingjének és feldolgozásának támogatása. A COCOBOD és a CCC az általuk megszabott áron felvásárolják a gazdáktól a kakaóbabot, majd nagykereskedőként lépnek fel a nemzetközi piacon.
Ez ugyan nagy hasznot biztosít az államnak, de a farmerek régóta kritizálják a rendszert. A termelők a világpiaci árak emelkedése miatt egyre gyakrabban adják el csempészeknek a terményt, akik többet fizetnek az állami monopóliumoknál. A bűnözők a kakaót Guineában, Togóban és Libériában értékesítik helyi kereskedőknek.
Elefántcsontpart tavaly 1,7 millió tonna kakaóbabot termelt, ebből 100 ezer tonnát csempésztek ki a szomszédos országokba. A feketekereskedelem virágzik, ugyanis jelentős bevételt termel a farmereknek és a csempészeknek, miközben a tisztviselők markát kenőpénz üti. Ugyanakkor megnehezíti a nemzetközi kereskedők dolgát és csökkenti az ország bevételeit, ezért a kormány a hadsereget vetette be a határokon. A fellépésnek köszönhetően
idén februárban az elefántcsontparti hatóságok kétezer tonna kakaóbabot foglaltak le és többtucatnyi embert tartóztattak le.
Ugyanakkor a Bloombergnek nyilatkozó csempészek szerint mindig találnak új útvonalakat, miután a hegyes és erdős határ ellenőrzése kihívást jelent az állami szerveknek. A farmerek pedig arról panaszkodnak, hogy hiába dolgoznak keményen, a COCOBOD és a CCC zsebre teszik a hasznot, ezért inkább a feketekereskedelem felé fordulnak.
Donald Trump amerikai elnök vámemelési tervei sem segítenek a helyzeten, mivel a Elefántcsontpart 21 százalékos vámra készülhet, a legmagasabbra egész Nyugat-Afrikában. A termelők így még inkább a csempészetet részesíthetik előnyben.
Európa a világ kakaóbabimportjának mintegy feléért felelős, a termény legnagyobb felhasználója a kontinens évi 50 milliárd eurós forgalmat lebonyolító csokoládéipara. A kedvelt édességről pedig nehéz leszokni, a két legnagyobb felhasználó, Németország és Svájc az áremelések dacára évi 9,1 kilogramm csokit fogyaszt el egy főre vetítve.
A kakaóbabhiány tavaly történelmi csúcsra lökte a csokoládé árát, és félő, hogy a helyzet idén sem fog javulni. Édesipari források emiatt figyelmeztettek, hogy folytatódhat a zsugorinfláció, vagyis még kisebbek lehetnek a csokoládétáblák, vagy olcsóbb összetevőket tartalmazhatnak, mert a gyártók próbálják ellensúlyozni a drágulást.
Ráadásul Afrika után a dél-amerikai ültetvényeken is visszaesett a termelés. Brazília kakaótermelése 2024-ben 179 ezer tonnára csökkent az előző évi 220 ezer tonnáról és idén további zsugorodásra számítanak az elemzők.
Európa uralja a csokiipart
Németország a világ legnagyobb kereskedője csokoládé terén: az export értéke 2022-ben elérte az 5,6 milliárd dollárt, amivel világpiac 16,9 százalékát szerezte meg. A második Belgium 3 milliárd dolláros kivitellel, ezzel a globális export 9 százalékát birtokolja, míg Olaszország a harmadik 2,5 milliárd dollárral.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.