A kakaó magas ára miatt virágzik a csempészet, a kereskedők aggódnak
A csokoládé legfontosabb alapanyagának számító kakaó ára öt éve folyamatosan nő, mivel a legfontosabb termőterületein, Elefántcsontparton és Ghánában megtizedelte a termést a csapadékos időjárás, valamint a növényi betegségek. Nőttek a termelők költségei is, miután társadalmi nyomásra a nyugati cégek nem veszik át a gyerekmunkával leszedett termést.

Tovább rontja a helyzetet, hogy a kormányok keveset ruháztak be a területre, ráadásul egyre több gondot okoz a csempészet. Mindezek következtében a kakaó ára tavaly rekordmagasságba, tonnánként 12 ezer dollár fölé emelkedett, jelenleg 9800 és 10 ezer dollár között mozog az árfolyam. Ez jóval meghaladja 2023. januári 2800 dolláros kurzust.
A piac erősen szabályozott, Ghánában a COCOBOD, Elefántcsontpartban a CCC nevű állami intézmények monopóliumként működnek a két országban. Feladatuk a kakaó termelésének, marketingjének és feldolgozásának támogatása. A COCOBOD és a CCC az általuk megszabott áron felvásárolják a gazdáktól a kakaóbabot, majd nagykereskedőként lépnek fel a nemzetközi piacon.
Ez ugyan nagy hasznot biztosít az államnak, de a farmerek régóta kritizálják a rendszert. A termelők a világpiaci árak emelkedése miatt egyre gyakrabban adják el csempészeknek a terményt, akik többet fizetnek az állami monopóliumoknál. A bűnözők a kakaót Guineában, Togóban és Libériában értékesítik helyi kereskedőknek.
Egyre nagyobb gondot okoz a csempészet
Elefántcsontpart tavaly 1,7 millió tonna kakaóbabot termelt, ebből 100 ezer tonnát csempésztek ki a szomszédos országokba. A feketekereskedelem virágzik, ugyanis jelentős bevételt termel a farmereknek és a csempészeknek, miközben a tisztviselők markát kenőpénz üti. Ugyanakkor megnehezíti a nemzetközi kereskedők dolgát és csökkenti az ország bevételeit, ezért a kormány a hadsereget vetette be a határokon. A fellépésnek köszönhetően
idén februárban az elefántcsontparti hatóságok kétezer tonna kakaóbabot foglaltak le és többtucatnyi embert tartóztattak le.
Ugyanakkor a Bloombergnek nyilatkozó csempészek szerint mindig találnak új útvonalakat, miután a hegyes és erdős határ ellenőrzése kihívást jelent az állami szerveknek. A farmerek pedig arról panaszkodnak, hogy hiába dolgoznak keményen, a COCOBOD és a CCC zsebre teszik a hasznot, ezért inkább a feketekereskedelem felé fordulnak.
Donald Trump amerikai elnök vámemelési tervei sem segítenek a helyzeten, mivel a Elefántcsontpart 21 százalékos vámra készülhet, a legmagasabbra egész Nyugat-Afrikában. A termelők így még inkább a csempészetet részesíthetik előnyben.
Európában még drágább lehet a csokoládé
Európa a világ kakaóbabimportjának mintegy feléért felelős, a termény legnagyobb felhasználója a kontinens évi 50 milliárd eurós forgalmat lebonyolító csokoládéipara. A kedvelt édességről pedig nehéz leszokni, a két legnagyobb felhasználó, Németország és Svájc az áremelések dacára évi 9,1 kilogramm csokit fogyaszt el egy főre vetítve.
A kakaóbabhiány tavaly történelmi csúcsra lökte a csokoládé árát, és félő, hogy a helyzet idén sem fog javulni. Édesipari források emiatt figyelmeztettek, hogy folytatódhat a zsugorinfláció, vagyis még kisebbek lehetnek a csokoládétáblák, vagy olcsóbb összetevőket tartalmazhatnak, mert a gyártók próbálják ellensúlyozni a drágulást.
Ráadásul Afrika után a dél-amerikai ültetvényeken is visszaesett a termelés. Brazília kakaótermelése 2024-ben 179 ezer tonnára csökkent az előző évi 220 ezer tonnáról és idén további zsugorodásra számítanak az elemzők.
Európa uralja a csokiipart
Németország a világ legnagyobb kereskedője csokoládé terén: az export értéke 2022-ben elérte az 5,6 milliárd dollárt, amivel világpiac 16,9 százalékát szerezte meg. A második Belgium 3 milliárd dolláros kivitellel, ezzel a globális export 9 százalékát birtokolja, míg Olaszország a harmadik 2,5 milliárd dollárral.


