Akkora gazdasági kiesést okoznak a hőhullámok, mint a sztrájkok
Az Európában tomboló hőség az idén fél százalékponttal megvágja a gazdasági növekedést, mert minden egyes nap, amikor a hőmérséklet meghaladja a 32 Celsius-fokot, olyan hatással jár, mint egy nap sztrájk. A visszaesés azonban nem lesz egyforma minden országban, Németország a GDP 0,1, Spanyolország azonban, ahol nyáron tíz fokkal melegebb van, akár 1,4 százalékát is elveszítheti a hőhullámok miatt egy friss jelentés szerint.
Az Allianz Research nemcsak Európára, hanem az egész világra vonatkozóan vizsgálta a hőség gazdasági hatását. Az éghajlatváltozás növeli a hőhullámok, aszályok és erdőtüzek gyakoriságát és intenzitását, ami messzemenő gazdasági következményekkel jár – idézte a következtetést a Reuters.
Világviszonylatban a hőhullámok idén 0,6 százalékpontos GDP-csökkenést okoznak,
ekkora hatás várható Romániában is, ahol a Business Review jelenése szerint május 1. és július 14. között 23 olyan nap volt, amikor a hőmérő higanyszála 32 Celsius-fok fölé kúszott – és a nyár fele még hátravan.
Spanyolország mellett, ahol az idei volt a legforróbb június, Kínában, Olaszországban és Görögországban egyenként közel 1 százalékpontos csökkenést okozhatnak a mostani hőhullámok.
Az Egyesült Államokban 0,6 százalékpont körüli, Franciaországban pedig akár egyharmad százalékpontos visszaesés is előfordulhat. Németországban a meleg már most balesetveszélyes elváltozásokat okoz a betonelemekből épített autópályákon.
Azonnal lépni kell a hőhullámok hatásának mérséklése érdekében
A szélsőséges hőmérsékleti viszonyok a munkatermelékenységet is csökkentik: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előrejelzése szerint a hőstressz 2030-ra világszerte 2,2 százalékkal fogja csökkenteni a teljes potenciális munkaidőt.
Az Allianz Research szerint azonban a hőség okozta termelékenységcsökkenés mérsékelhető, és strukturális intézkedéseket sürget a városok felkészítése és a munkahelyek átalakítása érdekében.
Az alkalmazkodás kulcsfontosságú. Olyan azonnali és hosszú távú intézkedések szükségesek, mint
- a munkaidő megváltoztatása,
- az épületek szigetelésének javítása,
- beruházás a városi zöldítésbe
- és a szellőztető rendszerek javítása.
A veszélyeztetett lakásállományban például az épületburkolat javítása 8,6–15,3 százalékkal csökkentheti a beltéri túlmelegedést, míg a zöldtetők akár 0,5 Ceslius-fokkal is alacsonyabb a beltéri hőmérsékletet eredményezhetnek.
Európában ötszörösére nőhet a gazdasági kiesés
Bár a termelékenység csökkenése bizonyos mértékig ellensúlyozható a hűvösebb hónapokban, a tanulmány hangsúlyozza, hogy a jelenlegi éghajlati előrejelzések és gazdasági modellek még mindig alulbecsülik a hosszú távú károk mértékét.
Összehangolt alkalmazkodási erőfeszítések nélkül az olyan országok, mint Románia, azt kockáztatják, hogy a felgyorsuló éghajlati sokkokkal szemben még inkább lemaradnak a verseny- és az ellenálló képesség terén.
Az Atlantic Council korábbi jelentése szerint
az Egyesült Államokban a hőség évi százmilliárd dolláros gazdasági kárt okoz,
de ez az összeg 25 éven belül már elérheti az 500 milliárdot is. (Egy dollár 338,7 forint.) Európai is a jelenleginél ötször nagyobb GDP-kiesésre számíthat, ha nem alkalmazkodik sürgősen a változó feltételekhez.
A hőség, a csendes gyilkos
A hőség nem csupán gazdasági károkat okoz, hanem életeket is veszélyeztet. A Berkeley Egyetem kutatása szerint egy öt napig tartó hőhullám akár harmincezer ember halálát is okozhatja. Európában, a leggyorsabban melegedő kontinensen, különösen súlyosak a következmények: 2022 nyarán 61 ezer ember, főleg idősek vesztették életüket a hőség miatt.
A legnagyobb problémát nem a hőguta okozza, mondta a Deutsche Wellének Sandy Robertson brit sürgősségi orvos, hanem a néhány nappal később jelentkező megbetegedések.
Az Egyesült Királyságban
hőhullámok idején megugrik az agyvérzések, a légzőszervi problémák, a szívrohamok – sőt, a testi sértések száma is,
mivel a hőmérséklet emelkedésével az erőszak is nő. A hosszan tartó hőterhelés a vesebetegségekkel, a rossz mentális egészséggel és a kognitív funkciók károsodásával is összefüggésbe hozható.
Az egészségügyi dolgozók sem immunisak a hőségre. Sok brit kórházban nincs légkondicionálás. Ha a kórtermekben a hőmérséklet meghaladja a 26 Celsius-fokot, az már veszélyezteti a betegek biztonságát, megterheli a személyzetet, és meghibásodnak a berendezések, köztük az életmentő gyógyszereket tároló hűtők.
