Az indiai kormány panaszt nyújtott be Peking azon tervei miatt, hogy az általuk ellenőrzött Tibetben a világ legnagyobb gátrendszerét építené fel, amely veszélyeztetné a dél-ázsiai ország vízellátását.
A Yarlung Tsangpo folyó alsó szakaszán megvalósuló, múlt hónapban bejelentett vízerőmű-projekt annak a gátakból álló hálózatnak lesz a része, amelyet a kínai kormány Tibet-szerte építene fel, hogy kiaknázza a térség megújuló energiaforrásait.
Peking megaprojektet építene egy olyan területen, amelytől szomszédai is függenek, és nem veszik figyelembe ennek hatását az északi államainkra. Az ökológiai és a társadalmi károk visszafordíthatatlanok lesznek
– idézte a Financial Times Randhir Jaiswalt, az indiai külügyminisztérium szóvivőjét, aki vasárnap jelentette be, hogy Újdelhi ellenzi a kínai építkezéseket.
A vita kellemetlen repedést okozhat a kínai–indiai kapcsolatokban, amelyeket a két ország a 2020-os, halálos áldozatokkal járó határ menti összecsapásokat követően jelentős diplomáciai munkával próbált meg kijavítani.
Ennek legnagyobb előrelépése tavaly októberben történt meg, amikor Újdelhi és Peking megegyezett a katonai patthelyzet feloldásáról, és megállapodott a vitatott himalájai határuk mentén történő katonai járőrözés új rendszerében.
India: a kínai gátprojekt halálos ítélet számunkra
Elemzők szerint Újdelhi attól tart, hogy a Tibetben található gátak túlfolyás esetén áradásokat, szárazságok idején pedig vízhiányt okozhatnak Észak-Indiában, ahová a legtöbb lezárandó folyó érkezik a Himalájából. Ez pedig gyakorlatilag fegyverré válhat Kína kezében, ha újra megromlanak az országok közti kapcsolatok.
Tibet rendelkezik Kína vízenergia-potenciáljának egyharmadával. A Yarlung Tsangpo – a világ legmagasabb vízfolyása – Tibet leghosszabb folyója, Indiában Brahmaputrának hívják, mielőtt Bangladesben a Jamunába torkollik.
Barry Sautman, a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem politológusa szerint Kína azonban azzal érvelhet, hogy Tibet nem a Brahmaputra fő vízforrása.
Valahol 7 és 30 százalék között van a víznek a Tibetből származó része. A többi az esőzésekből származik a folyásirányban
– mondta Sautman.
Érdekes módon Indiának egy korábbi, hasonló vitája is van, csak nem Kínával, hanem nyugati szomszédjával, Pakisztánnal. Újdelhi ugyanis az 1960-ban Indus-vízi megállapodás körüli diplomáciai problémák miatt úgy döntött, hogy Iszlámábád beleegyezése nélkül építene gátakat a folyóra, amellyel egyszerre próbálná megoldani saját vízhiányát és energiaellátási problémáit. Ezzel pedig elvágná az egyébként is gyakran szárazsággal küzdő országot a vízellátásának jelentős részétől.
Szorosabbá vált Kína és Pakisztán szövetsége: új gazdasági folyosó miatt fájhat India feje
Peking és Iszlámábád egyre közelebb kerül egymáshoz, amit Újdelhi rettegve figyel. Kína és Pakisztán ígéretet tett arra, hogy elmélyítik kétoldalú kapcsolataikat, a CPEC-szövetség pedig közös beruházásokkal, kereskedelemmel és katonai együttműködéssel erősítené a két országot.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
